Szergej Jeszenyin: A postakocsis

Messzi sztyeppek hóbuckáin
szánom fehér port kavar.
Sárkányvérű paripáim,
röpítsetek el hamar!

Szunnyadó kis falvak álmát
körülfonja füst-selyem.
Bűvös-szép toronyszobáját
nyitja már egy lány nekem.

Festett jármon, cifra hámon
esti kék sugár ragyog.
Suhanj, pehelyröptű szánom,
sólyom-lovak, szálljatok!

Ezüst zengés-pengés támad,
csengő csendül, szépszavú.
Ha kurjantok egy vidámat,
kitódul a fél falu.

Lány, legény jön nagy seregbe,
falu csöndjét felverik.
Száll az este, téli este -
énekelnek reggelig.

RAB ZSUZSA fordítása

Ady Endre:
Sípja régi babonának



Csak magamban sírom sorsod,
Vérem népe, magyar népem,
Sátor-sarkon bort nyakalva
Koldus-vásár közepében,
Már menőben bús világgá,
Fáradt lábbal útrakészen.

Körös-körül kavarognak
Béna árnyak, rongyos árnyak,
Nótát sipol a fülembe
Sípja régi babonának,
Édes népem, szól a sípszó,
Sohse lesz jól, sohse látlak.

Szól a sípszó: átkozott nép,
Ne hagyja az Úr veretlen,
Uralkodást magán nem tűr
S szabadságra érdemetlen,
Ha bosszút áll, gyáva, lankadt
S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen.

Üzenhettek már utánam,
Kézsmárk hegye, Majtény síkja,
Határ-szélen botot vágok,
Vérem többé sohse issza
Veszett népem veszett földje:
Sohse nézek többet vissza.

Tina Turner - We Don't Need Another Hero

Ennek még mindig ütős egy posztapokaliptikus hangulata van:

OUT OF THE RUINS
OUT FROM THE WRECKAGE
CAN`T MAKE THE SAME MISTAKE THIS TIME
WE ARE THE CHILDREN
THE LAST GENERATION
WE ARE THE ONES THEY LEFT BEHIND
AND I WONDER WHEN WE ARE EVER GONNA CHANGE
LIVING UNDER THE FEAR, TILL NOTHING ELSE REMAINS

WE DON`T NEED ANOTHER HERO
WE DON`T NEED TO KNOW THE WAY HOME
ALL WE WANT IS LIFE BEYOND
THUNDERDOME

LOOKING FOR SOMETHING
WE CAN RELY ON
THERE`S GOTTA BE SOMETHING BETTER OUT THERE
LOVE AND COMPASSION
THEIR DAY IS COMING
ALL ELSE ARE CASTLES BUILT IN THE AIR
AND I WONDER WHEN WE ARE EVER GONNA CHANGE
LIVING UNDER THE FEAR TILL NOTHING ELSE REMAINS

ALL THE CHILDREN SAY
WE DON`T NEED ANOTHER HERO
WE DON`T NEED TO KNOW THE WAY HOME
ALL WE WANT IS LIFE BEYOND
THUNDERDOME

SO WHAT DO WE DO WITH OUR LIFES
WE LEAVE ONLY A MARK
WILL OUR STORY SHINE LIKE A LIGHT
OR END IN THE DARK
GIVE IT ALL OR NOTHING

WE DON`T NEED ANOTHER HERO
WE DON`T NEED TO KNOW THE WAY HOME
ALL WE WANT IS LIFE BEYOND
THUNDERDOME

Sharon Robinson - Invisible Tattoo

Hétvégi kedvencem:

28 fok árnyékban

Újra itt. Nincs agyam írni, ezért megint linkelés, jútyub, régi zene.

Kraftwerk - Spacelab

Újra itt. Na még egy zene pár évtizedes ugrással, hogy frissebb is legyen. :)

Öreg csóka régi számmal

Del Shannon - Runaway
Ez még nálam is öregebb :) jó kis zene vót ez anno...

X-perience

Újra itt. Nem szoktam ilyent, de most legyen egy kis modern zene - na jó, '96-os. És nem kizárólag a vörös hajú csaj miatt. :)

Ugyanez HQ minőségben.

I am waiting for the night
Drifting away
On the waves of my dreams
To another day
I am standing on the hill
And beyond the clouds
The wind is blowing still
And catching my doubts

A neverending dream
A dream of you
I believe I receive
A sign of you
Tonight I wanna hide my feelings too
As you do
And I wanna be with you.

I am hunting all the night
The slave to my dream
An illustrated scene
Ascents in the stream
We're playing full of vice
Our emotional game
I'm turning off my eyes
For hiding my shame.

A neverending dream
A dream of you
I believe I receive
A sign of you
Tonight I wanna hide my feelings too
As you do
And I wanna be with you.

I am watching all the flowers
Dying away
In heated breath of life
At the dawning day
I am waking up in spring
And kissing your face
A sweaty burning thing
I feel you embrace.

A neverending dream
A dream of you
I believe I receive
A sign of you
Tonight I wanna hide my feelings too
As you do
And I wanna be with you.

MeMonak :)

Robert Palmer- Addicted To Love

Kúttúra

Újra itt. Nesztek egy kis kultúra, mert ma sincs kedvem postolni...

Don Henley - Boys of Summer

Don Henley, az Eagles alapító tagja és Mike Campbell írta ezt a számot 1984-ben, Henley "Megalkotni a tökéletes fenevadat" c. szólóalbumának egyik számaként. A következő évben meg is nyerte az MTV "Év videója" díjat - abszolute megérdemelten. Nekem 20 éve a kedvencem - amikor az utcán hallgom, hogy: "a little voice inside my head said don't look back, you can never look back" néha még ma is ösztönösen hátrafordulok.... a video pedig megtalál, nekem szól, az öregedő hapsinak. Hű. Rosseb. Ilyent mondtam volna...? Télleg öregszem? :-) (MeMo nem szól be. :P )


Nobody on the road,
nobody on the beach.
I feel it in the air,
the summers out of reach

Empty lake, empty streets,
the sun goes down alone.
I'm driving by your house
though i know that you not home...

And i can see you
you brown skin shining in the sun
you got your hair combed back
sunglasses on baby

and i can tell you
my love for you will still be strong
after the boy of summer have gone.

out on the road today
i saw a dead head sticker on a cadillac
a voice inside my head said don't look back
you can never look back

i thought i knew what love was
what did i know
those days are gone for ever
i should just let them go and...

i can see you
your brown skin shining in the sun
you know your walking real slow
smiling at everyone

i can tell you
my love for you will still be strong
after the boys of summer have gone.

I never will forget those nights
i wonder if it was a dream
remember how you drove me crazy?
remember how i made you scream?

now i don't understand what happed to our love
now baby gonna get you back
gonna show you what i'm made of...

i can see you
your brown skin shining in the sun
you got your top pulled down,
radio on baby

and i can tell you
my love for you will still be strong
after the boys of summer have gone.

concerto báj Kövi Szabolcs

Újra itt. Szóval ott tartottunk, hogy tegnap este 7 óra előtt 14 perccel jutott eszébe Matyinak, hogy hétkor a kultúrházban (=Szilasligeti Közösségi Ház) éppen Kövi Szabolcs fúvóskoncertje kezdődik - így hát elrohantunk meghallgatni. Káromkodtam magamban, hogy nem fogunk beférni már a késésünk miatt, mert kicsi a kultúrház, osztán ebben tévednem kellett. :-) 24 darab nézőközönség volt + 1 előadó. Félig besötétítve, vmi indiai füstölők illata, piros gyertyák... kissé gyanús volt, hogy na akkor most nem elsöprő dinamikájú, lendületes számokat hallhatunk. Hát nem is így történt. :-) Szabolcs finom humorral, kedves, természetes, közvetlen módon viselkedett; a nadrágjából félig kilógó ingével, a háttérvideót vetítő Acer projektort bizgetve nem a tipikus, beképzelt celeb-típus megtestesítője volt. Ez mindenképpen pozitívan értintett. A játszott lassú, meditatív, relaxáló zene a maga módján teljesen korrekt, érződött mögötte mind a technikai és zenei tudás, mind a tehetség - és főleg a rutin, a rengeteg gyakorlás. Óriási repertoárjából egy válogatás-CD ("Körforgás") anyagát játszotta nekünk. A finom, lágy dallamok miatt hiányzott egy-egy markáns, könnyen megjegyezhető, jellemző motívum. Nem nevezném jellegtelennek, sőt - csak egyszerűen annyira hasonlóak, talán kissé egysíkúak ezek a melódiák, hogy nehéz különbséget tenni közöttük. Nem tudnék felidézni belőlük semmit, pedig hangokra, zenére jól szoktam emlékezni... :-( az utolsó, kissé gyorsabb, kvázi "ébresztő" jellegű volt, az már megjegyezhető, ismételhető volt. Szabolcs végig csukott szemmel játszott, csak a hangszerek cseréjéhez pillantott le alkalmanként. Az óriási hangterjedelemhez majdnem tucatnyi hangszert használt a sopraninotól kezde a toldalékcső nélküli(!) basszusfurulyáig. Sajnáltam, hogy az én fülemnek kedves ír furulyát csak egy rövid időre szólaltatta meg, igaz, akkor nagyon szépen, a legszebb ír hangzásvilágot hallatva. Az igen jó minőségűnek tűnő sopraninot is alig hallottuk. A mostanra már kissé kommercializálódott klasszikus c-fuvola végig dominált, ez Matyi szerint némileg unalmassa tette a hangzásvilágot - egyetértek vele. Több változatosság, a kevésbé ismert és a kivétel nélkül szép hangú, jól behangolt hangszerek sűrűbb cseréjével, gyakoribb alkalmazásával fel lehetett volna dobni a koncert minőséget. Bár, a valódi szép hangzást kissé elfedte, hogy erősítőn keresztül, visszhangosítással és folyamatos playback dob/e-orgona/mifene aláfestéssel szóltak a művek. Nagyon örültem volna, ha a maga akusztikus magányában hallhatom a pompás hangszerek puszta hangját - az ő zenei tudása is kézzelfoghatóbb érezhető lenne. Mindenesetre Szabolcs egyszer sem tűnt erőltetettnek, úgy láttam, hogy ő maga is ellazultan, nyugodtan, szívesen ad a hallgatóságnak élményt: zenél.

Ez abszolut átragadt a közönségre - az előttünk ülő fehérruhás néni még a kezdéskor felvette a lótuszülést, majd 10 perc múlva úgy bealudt, mint annak a rendje. :-) Az ablaknál ülő hölgy egy félóra múlva magára húzta a kiskosztümöt, nekidőlt az ablakkeretnek és durmolt; az első sorban ülő két házaspár szintén - Matyi cirka 40 percig bírta, aztán ő is elaludt pár percre. :-) Senki nem vette zokon, sőt Kövi Szabolcs az elején megjegyezte, hogy zenéjének célja pont az ellazítás, a nyugodt hangulatba kerülés elősegítése. Ezt néha kissé megnehezítette a terem végéből hallható pusmogás, amivel Ildit, a kútturház vezetőjét gyanusítom; illetve a lányának, a 9 éves Dalmának egy nyakonvágás kijárna azért, mert az első sorból felállva folyton előre-hátra mászkált. 50 percet akkor is ki lehet bírni nyugton, ha AC/DC-t hallgat az ember, ha meg bevallottan Kövi Szabolcs hatására kezd valaki fuvolázni, akkor tartozik annyi tisztelettel, hogy ha nem is figyelmesen, de udvariasan hallgatja. A ház vonalas telefonját meg illett volna kihúzni a vérbe, mert jópár alkalommal belecsöngött a műsorba. Az előadó a koncert végén rekedten, mintegy félálomból ébredve köszönte meg a figyelmet, tapsot nem kért, nem akarva durván megszakítva a meditatív fílinget. Sajnos ezt a hakni-jelleg megtörte azonnal, amint CD-t és DVD-t ajánlott megvételre. Nem vettem zokon, hiszen erről szól ma sajnos minden - de nem esett jól. Ugyan nem ebbe transzcend-stílusba tartozik, de úúúúgy örültem volna, ha személyes kedvencemet, a dinamikus "Felhők királya" címűt legalább egy rövid részlet erejéig hallhatom... :-) Ja és örömmel fogadtam volna valami örömzene-jellegű pici kis improvizációt is, nem kizárólag a pontos, jól ismert, begyakorolt számokat.

Anyway, Kövi Szabolcs zenei tudása, gyakorlata még ilyen kis, családias mérteű közönség előtt is meggyőző volt - nem vettem észre, hogy hibázott volna bárhol. Kísérőzenéjét és a videókat jó ízléssel válogatta össze, a képeket önmagukban lehetett volna egy félóráig csodálni. Annak ellenére, hogy nagyon hangulatfüggő stílus ez, a zenei tudás, professzionális hangszerkezelés és a közvetlen hangulat miatt mindenképpen megérte a 600,- forintos beugrót. Köszönjük! Továbbra is szívesen hallgatom alkalmanként - élőben mindenesetre legközelebb akkor, ha nem ennyire lassú lesz a zene. :)

Nune Yesayan & Jivan Gasparyan

Újra itt. Csak bejelentkezek, hogy vagyok. Itten. Egy kis kortárs örmény zene. Van benne sok duduk is, a felétől kb. :-) Nekem tecc.

Felszabadulás dala (asszem)

Újra itt. Mennyiszer kell gyerekkorunkban énekelni ezt a marhaságot április 4. alkalmából... emlékszik még rá valaki? :)

Indulj az útra és vissza ne nézz!
Múltad a fájó bús ezer év.
Rád ragyog végre a fényteli nap.
Boldogan, vígan mondd hát a dalt!

Április négyről szóljon az ének,
Felszabadulva zengje a nép.
Érc torkok harsogva zúgják a szélnek
Felszabadítók hősi nevét!
Érc torkok harsogva zúgják a szélnek
Felszabadítók hősi nevét!

Dörgött az ágyú és zúgott a gép!
Vérzett a föld és zengett az ég.
Győzött a szovjetek hős serege.
Századok könnyét így mosta le.

New Age Vivaldi

Újra itt. Megint egy kedvenc, mert már régen volt zenés post. :-)

Duduk

Újra itt. Pöti mjuzik aktuális kedvenceim közül, Rolandnak (is) ajánlva. ;)

Matyi zenél

Újra itt. Matyi furulyázik a múlt heti zeneiskolai koncerten. Ő volt az első szereplő, aztán szegény végigülte a többieket - másfél óra volt. :-)

Most lett csak kész a vágás, meg Tomi az eredeti 200 megás fájlból tömörített egy 2 megást, hogy felférjen.

Kultúrház 3.