Zsiga az ablakban...

.... a rózsák mögött. :)

Isaszegi csata

Újra itt. Tegnap volt az 1848-as isaszegi csata évfordulója, amikor lelkes hagyományőrzők újrajátsszák, felelevenítik a csata emlékét. Tavaly hétvégére esett április 6., akkor el tudtam menni, de idén szerda, mai itt az intézetben a leghisztisebb nap, ezért nem bírtam lelépni.... szerencsére Zsuzsi igen, vitt fényképezőgépet és fotózott. Különleges aktualitása a dolgonak az, hogy idén Matyi volt az Isaszegi Hagyományőrzők kürtöse. :) Kommentálj, Matyi! :) hogy mi micsoda, melyik képen mit látni. Pár fotó alább:

Még ezek is a pákozdi múzeumból, valamikor tavaly

Írógép

Újra itt. Most találtam ezt a fotót. Milyen érdekes, napokig tudott játszani egy öreg, ócska írógéppel... :)

Újra itt. Ezt kicsit korábbankellett volna, de hát csak szilveszter után jártam látogatóban Kecskeméten a nénikémnél, aki ezt alkotta:

Szerintem jópofa. :) Biztos finom is volt, nem kóstoltam, mert nem szeretem a mézes sütit.

Fotó by Matyi. :)

hű

Újra itt. Bakker, emberek, most jövök rá, hogy ha úgy számolom az életkoromat, ahogy szoktam (csak az év számít 1970-től, hónap/nap/perc/másodperc meg ilyen hülyeségek nem), akkor ma reggeltől már 40 évesnek kell mondanom magamat...

Na csá.

Újra itt. Elvétve szoktam csak személyes fotókat feltenni - most ez az egyik ilyen eset. :) Zsiga nemrég volt 5 éves, a szülinapi buliját csak tegnap tartottuk. Görkorit kapott a nagynénnyitül és vadul gyakorol:



Matyi még régebben megtanult korcsolyázni rendesen jégen, neki nem volt olyan gond újra belejönni:



Eközben a Rettenetes Vérengző Vadállat szemmel tart mindent:

Újra itt. Az első kép egész jó lett ahhoz képet, hogy kézből, éjszaka, vaku nélkül lőttem, nem? A második meg a Schwägerin-ről meg Zsigáról magáért beszél. :)

Borzas

Újra itt. Becsben van tartva a dög, mert úgy csinál, mintha ártatlan, szelíd, otthonülő kis kutya lenne... :)

Nedvefalm

Újra itt. A cím azt akarja jelenteni, hogy "Medvefarm", csak Zsiga nem tudja kimondani. :) Amíg én délelőtt sajtótörténet-előadáson voltam éppen megpusztulófélben, leszármazottaim és annyuk elmentek Veresegyházára a fentemlített műintézménybe. Matyi fotózott. Volt fázós lovacska, aki kabátot vett, "Ludolf, a lénszalvas", Zsiga a nyuszikat is megleste. A gödöllői, filmstatiszta farkasok is kilátogattak a nagyérdemű szórakoztatására. Aki a kezében tartja az egyiket, ő a nevelőjük. Azért van így (magyarázta ő), mert a farkas így biztonságban érzi magát és nem fél a sok embertől (körbeállni tilos, mert akkor morcos lesz), így hagyja magát megsimogatni. A nejemet ez nem izgatta, ő bement a mittudoménhová, úgy megsimogatta a farkast, mintha csak egy barátságos németjuhász lenne... :)

(Nem valami emelkedett szellemiségű post, tudom - csak gondoltam, legyen végre valami nem kopi-pészt jellegű is.)

Sviccerland

Újra itt. Anyám múlt héten egy kiránduláson járt Svájcban, hogy végre megismételje az édesapámmal másfél évtizeddel ezelőtt megtett körutat. Kapott kölcsön egy kis Canon A610 fényképezőgépet, pár fotóját leközlöm. Bár szerintem vagy 20 éve nem fotózott, a több száz közül lett (vak tyúk is talál szemet alapon - bocs, anya) néhány egészen klassz.

Matyi meg a BTR-80

Hal :)

Na ez eléggé hal? 6 kiló felett volt. :-)

Újra itt. Korai beírás ez - beteg a legkisebbik főnök.... lázas és hányt az előbb. Most már jobban van, csak nemtok elaludni, úgyhogy inkább leültem a géphez árajánlatot írni. Hogyan lesz ebből korai munkábaindulás... az még rejtély. :-/

Újra itt.

Újra itt - de éppen csak röviden. Nem tudom, mikor fogok újra rendesen postolni... ma reggel megsérült az amúgy is gyengébb jobb szemem és most pocsékul, homályosan, elmosódottan látok vele és fáj is egy idő után. A ballal szerencsére semmi baj, de a kettő között olyan nagy a különbség, hogy a differecia miatt képtelen vagyok pár percnél tovább nézni a monitort... :-( szemcsepp és pihentetés egyelőre, aztán kiderül. :-(

Matyi zenél

Újra itt. Matyi furulyázik a múlt heti zeneiskolai koncerten. Ő volt az első szereplő, aztán szegény végigülte a többieket - másfél óra volt. :-)

Most lett csak kész a vágás, meg Tomi az eredeti 200 megás fájlból tömörített egy 2 megást, hogy felférjen.

Adventi naptár

Újra itt. Zsuzsinak kreativitási rohama volt ;-) ami azzal járt, hogy neki majdnem egy napja, nekem meg jópár óra elment erre. Ő összevarta a zacsikat, kifordította, megrajzolta a fenyőfákat, én kivágtam, ő megszámozta, én ráragasztottam a zacsikra, ő megtöltötte őket, majd közösen felmadzagoltuk és egy ajtó mögött talált fatáblára rajzszögeztük. Így a négy fotó alapján nem látszik bonyinak (végülis tényleg nem az), viszont a sok kis mütyür miatt macerás és időt rabló. Nem mintha nem érnénk rá.... De lényeg, hogy jó lett és a gyerekeknek nagyon tetszik :-) jobban, mint a gyári, kartonpapir dobozban, műanyag izébe öntött csokidarabok.