Az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jurij_Gagarin

jobbra tarts

Újra itt. 70 éve, hogy jobbra tartunk :) kivéve a gödöllői HÉV vonalát, ahol megmaradt a baloldali közlekedés. A II. világháborúban 1941 tavaszán a balkáni hadjáratot magyar területekről indították, majd 1941 június 22.-én indult a Barbarossa-hadművelet, azaz a Szovjetúnió elleni támadó hadművelet, a szovjetek elleni háború megnyitása. Előtte már többszázezres létszámú csapattesteket és technikát telepítettek a németek a szovjet-román határra, ezek átvonulása is természetesen magyar területen történt. Németországban jobbkézszabály szerinti volt a közlekedés, a hadtestek aszerint közlekedtek mindenütt, ezért az alacsony motorizációjú helyeken, mint Magyarország, kénytelenek voltak ehhez alkalmazkodni. Egyszerűbben: ha egy német páncéloshadosztály az út jobb oldalán vonult, akkor nem volt érdemes velük szemben hajtani lovaskocsit. :)

újságkivágás

Újra itt. (Másutt úgyis kapom a beszólásokat, hogy inaktív vagyok.) Nagymamám régi iratokat akart kihajítani, az ő cuccai közül mentettem ez az 1946-os újságkivágást. Gondolom, július 31.-i lap lehetett, mert 1946 aug. 1.-től létezik a forint. Vajon meddig? :)

Itt alul, ahová betakar a hülye vízjelem, az áll, hogy "villamoson kétszázszor lehetett utazni". Bocs. Lusta voltam újraszkennelni, hogy több hely maradjon a kép alatt. :) Ha érdekes volt az újságkivágás, akkor kattints, itt egy jó összefoglaló a pengő rövid történetéről és végnapjairól a Wikin. Nem hosszú. A kivágás másik oldalán egy sokkal szomorúbb hír, elővetítve a szemellenzős pártfanatikusok '46 utáni ámokfutását is...

Valakinek ötlete, hogy milyen újság lehet ez? Magyar Nemzet talán...? Se a papír anyagából, se a nyomásból nem jöttem rá, pedig biztosan evidens a válasz.

Tipo

Újra itt. Egyik régi autómról találtam most képet. De nagy marha voltam akkor, hogy eladtam... :(

Aug. 20.

Újra itt. Visszatekintés a tavaly aug. 20-i postra és egy aktuális post Hamster blogján - tökre egyetértek vele.

Autó-Motor, 1952

Azt hiszem, maga az út semmit lényegeset nem változott 1952 óta meg tán a közlekedés sebessége sem... legfeljebb a forgalom sűrűsége.

Buick-Zisz

Újra itt. Kezembe akadt a régi Autó Motorok közül az '53-as évfolyam. Érdekes autót láttam az elején, íme egy Zisz-112:



Egy négykarburátoros, 6000 köbcentis V8 hajtotta, szerénynek mondható 192 lóerős teljesítménnyel. Ma már "ZIL" lenne a neve a gyáralapító Lihacsov után, de akkoriban éppen, véletlenül, mint mindennek Sztálin tiszteletére volt neve, vagyis ZiSz (Zavod Ímenyi Sztalina).

Aztán valahonnét ismerős volt az orra, és elkezdtem keresgélni egy-két évvel korábbról, abból azidőszakból, amikor az amerikai autógyártás reneszánsza, a zseniális Harley Earl korszaka kezdődött. Alapvetően kedvelem az túlméretezett, robosztus, bombabiztos orosz technikát, de dizájnolni, főleg autót, azt sosem tudtak az ifjú szovjet mérnökök. Nyilvánvaló, hogy a rothadó kapitalizmus bűze mételyezte meg valami hosszanti sztahanovista órában a képzeletüket, abból született a Zisz-112 is. Erősen gyanús, hogy ebből: Buick LeSabre prototípus '51-ből. :-) Az egyszemű arca/orra nem tetszik, az első tengely vonalától hátrafelé viszont valami gyönyörű...! Mármint az eredeti, a Buick.

Újra itt. Csak úgy érdekességképpen idézek Fónagy Zoltán cikkéből, ami Hambuch Vendel szóló könyvében jelent meg pár éve.

[...] Der ersten Nationalitätenstatistik von 1851 zufolge waren in Pesth 40,4, in Ofen 68,8 % der Einwohner Deutsche. In den einzelnen Stadtvierteln von Ofen präsentierte sich der Anteil der Deutschen folgendermaßen:

Stadtteil Gesamtbevölkerung davon Deutsche Anteil %

Burg 3.064 1.261 41,16
Wasserstadt 9.615 7.388 76,84
Taban 8.136 3.957 48,86
Christinenstadt 3.831 3.023 78,91
Landstraße 3.659 3.290 89,92
Neustift 3.813 3.185 83,53
________________________________________________________
Insgesamt 32.118 22.122 68,88

Demnach bildeten die Deutschen in Ofen nur im Burgviertel und Taban nicht die absolute Mehrheit, in allen anderen Stadtteilen repräsentierten sie mindestens 75 %. In Altofen, das auf obiger Tabelle nicht figuriert, waren 53 % Deutsche, gefolgt von den Juden mit 32 % der Einwohner.
[...]
So war die Einsprachigkeit für die Deutschen in Ofen eher kennzeichnend als für die Pesther: 66 % der Deutschen in Ofen und 57 % jener in Pesth sprachen nur deutsch.

Korábbi időszakból is adat. Az "Ofner Stadtrecht" című középkori törvénykönyvet rengetegen feldogozták már; ennek apropóján álljon itt a Mátyás király és őt megelőző korból jellemző adatok - a budai bírók névjegyzékéből egy kivonat:

1402: Andreas (Sohn von Fridrich), (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1403: Andreas (Sohn von Friedrich), (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1403: Hertl (Hertlinus) (antiquus judex Castri novi)
1404: Peter Rawczan (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1404: Johann Kanczler (judex supremus) und Johann Arnolth (Geldrichter)
1407–1411: Johann Siebenlinder, Schreiber (Johannes litteratus de Septemtiliis) (judex Castri novi, montis Pestiensis; judex civitatis Budensis)
1411: Johann Siebenlinder (comes), (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1412: Rigo Rechberger (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1415: Johann Stadler (judex in Castro novo montis Pestiensis)
1415: Johann Siebenlinder (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1417: Johann Budwiser (judex)
1421: Caspar Berhard (judex Budensis)
1422: Peter Poldoff (Paldof) (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1424: Peter Poldoff (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1425: Johann Sibenlinder (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1427: Michael Nadler (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1432: Martin Holnauer (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1435: Peter Onven (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1440: Ladislaus Farkas (judex Budensis)
1450: Hans Münzer (judex Castri novi)
1452: Andreas Waisensteiner (judex Castri novi)
1461: Hans Münzer (Verwalter der Ofner Jungfrau Maria Kirche), (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1461: Laurenz Bayoni (Schreiber, litteratus), (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1462: Stephan von Erném (judex Castri novi)
1473: Leopold Dax (judex Castri novi)
1475: Johann Aruntzer und Georg Forster (judex Castri novi)
1478: Mattheus Vitripar (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1483: Georg Forster (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1489: Thomas Mengos (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1491: Johann Pempflinger (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1495: Johann Pempflinger (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1498: Johann Kunczeli oder Kunczlin (judex supremus civitatis Castri novi, montis Pestiensis atque Budensis)
1500: Rupprecht Haller (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1504: Johann Harbar (Horbar oder Harber) (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1507–1508: Johann Harbar (Horbar oder Harber) (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1515: Johann Harbar (Horbar oder Harber) (summus judex Castri novi montis Pestiensis)
1518: Wolfgang Hamburger (judex civitatis novi montis Pestiensis)
1524: Wolfgang Freu[i]berger (judex civitatis Budensis)

Szende Katalin cikkéből egy adalék, hogy lássuk az erőszakos 'németizálódás't is: "A német lakosság keleti irányú terjeszkedése a közép-európai térség egyik legfontosabb népmozgása volt a java- és későközépkorban, azaz a 11. és 15. század közti időszakban. Ennek legintenzívebb időszakában, a 12–14. század folyamán a német nyelvterület mintegy egyharmadával bővült a korábbi kereteihez képest. A Kárpát-medence területére szin­tén ennek a folyamatnak a részeként, több ütemben érkeztek különböző német nyelvjárásokat beszélő csoportok. Kisebb részben az uralkodó körüli egyházi és világi vezető­réteg tagjaiként, de zömmel a parasztok, kézművesek és kereskedők soraiból vándoroltak Magyarországra, a Magyar Királyság nyitott, befogadó szellemű politikája és a kedvező gazdasági lehetőségekről terjedő hírek hatására."

Stb. Különben hívom avar testvéreimet. :p

55 éve

Újra itt. Gondolkodtam, mit kopizzak ide az 1953. évi Autó-Motor április elsejei számából? Április 4.-re készül Sztálinváros vagy az Egy munkáslevél nyomában: Miért nincs szervízlehetőség Kurittyánban? esetleg a Pótkocsik alkalmazásának fontossága és lehetősége netán az Egy moszkvai taxisoffőr című cikk legyen? Végül csak egy rövid kis értesítő maradt a forgalmi változásokról. Könnyebb azonosítás végett: A Sztálin út a korábbi Andrássy, majd rövidesen (éppen most 1 hónapja mérgezték meg a Népek Atyját, vagy minekhítták) Népköztársaság útja. Érdekes, hogy ahol Roosevelt-tér neve említtetik, gyorsan utánaírják a Sztálin nevét viselő hivatkozást is, bár annak az információnak világon semmi relevanciája nincs...

Füles

Újra itt. Kezembe akadt a Füles rejtvénymagazin 1. évfolyamának egyik példánya, történetesen a 31. szám. Karinthy emlékszám. Beleolvastam, kik írták akkoriban. Néhány név: Ascher Oszkár, Bajai Ernő, Grätzer József, Kellér Andor, Zórád Ernő.... khm... akkoriban (pedig csak egy évvel vagyunk '56 után) a bulvár sem ugyanaz volt, mint manapság... Hangulatkeltőnek a Füles hátlapja, Zórád Ernőtől:

KD-35

Újra itt. Hétvégén a kezembe került pár régi könyv meg újság, többek között az Autó-Motor '52-es és '53-as évfolyamának számai, bekötve. Alkalomadtán fogok csemegézni belőlük - mai autóbarátoknak szerintem érdekes látni a bő fél évszázaddal ezelőtti autóbarátoknak szóló, néha erősen propagandaízű cikkeket. Elsőként rögtön egy kissé offtopic. :-)

Autó-Motor, 1952. február 1. (V. évf. 3. szám), 15. o.

Disney + Ady

Újra itt. A tegnapi post (bokros teendőim miatt) kimaradt, most pótlom. Szóval az volt, hogy karácsonyra kaptak a gyerekek (ill. kaptunk) öcséméktől belépőjegyet jégrevüre, amit most vasárnap foganatosítottunk. "Disney on Ice" a PappLaci csarnokban. Naggyon amerikai volt - nem csak az előadás mikéntje, de a jegyszedőkön és a magyar szinkronon kívül gyakorlatilag minden hozzá kapcsolódó. Kissé rongyrázós hangulatúnak éreztem a közönséget is... a legolcsóbb helyek, fent a tetőhöz közel tömve voltak, az olcsóbb, 4400 meg 7200 forintos helyek félig teltek; a legdrágább, jéghez közeli tizensokezer forintos helyeken minden szék foglalt volt. Igaz, én fentről, onnét a közepéről nem sokat láttam, lévén nem túl jó a szemem. Hallani annál inkább hallatszott a jól feltekert playback. Két félidőt lenyomtak. Zsiga a másodikat már alig bírta ki. Szünetben Matyi lelkesen elrohant egy pattogatott kukoricáért, majd csalódottan visszatért, hogy a jenki (nem ám helyi munkaerő. neeeem... import!) popcornárus kiscsaj az árcetlire mutogatva kifejtette neki, hogy 1 rongy kevés a kukoricáért: 1500,- Ft volt egy csomag popcorn. Nem ismétlem meg, mit mondtam, stílszerűen jenkiül. Aki szereti a műkorcsolyázást és ért is hozzá, vagy 8-9 éven aluli, annak biztosan érdekes volt; engem speciel az kötött le, hogy mért zsibbad a bal lábam combtőben meg azon gondolkodám, hogy egy sorral lejjebb ülő, amúgy normálisnak kinéző, csinos 35-ös nőci vajon miért tett a fejére sokszínű LED-ekkel villódzó diadémot?

Ha a végén megkérdezte volna egy riporter, hogyan tetszett? csak annyit mondhattam volna némileg tartózkodóan, hogy klasszak voltak jelmezek és a fénytechnika. Node, mordizomadta! a kölköknek tetszett vala, oszt' ez itten a Hauptsache, kérem. Végén fogtuk az 1.000 forintos parkolójegyünket, amit a drága belépti díjon kívül ugyi kifizettettek, elslisszoltunk az amcsi security mellett (tartotta nekünk az ajtót - érdemes volt átrepülnie Jurópp-ba) osztán elkanóckodtunk, de a lelkem fenekin, meg a fenekemlelkin nagy, nagy keserves fenekedésekkel győztem az életyim. Megaztánis a feleségem eszmélkedett a jobbérzésébe és úgy, de úgy összefancsarodott a lelke levese nékijje, hogy szinte bőrzött. Hogyaszonta: - Hej muramista, muramista - ódództott a nyelve nékijje - bé tökkel vágtál csülökbe... - Úgy mentünk el onnajnd, döngve.

Na ezért nem volt tegnap post.

Kárpótlásként némi kúttúra, nesztek - Andreas Ady tollából, Friedrich Lám fordításában. :p (Érdekességképpen: egy '42-es kiadású könyvből szkenneltem, Lám Frigyes kézzel írott ajánlásával a belső címlapon.)



Schönen Tag noch, aus Kerepesch.

Eszti

...csak h0gy megőrizzük az örökkévalóságnak:

Tirpitz

Újra itt. '44 november 12-én, azaz pontosan 63 éve süllyedt el a Kriegsmarine egyik büszkesége, a 253 méteres Tirpitz csatahajó - az Európában valaha is készült legnagyobb csatahajó.



Nagyobb rajz itt, alább a korabeli, brit filmhíradó az elsüllyesztésről:



Itt egy nagyon részletes és alapos ismertető (angol nyelvű) a hajó minden egyes technikai részletéről, kitűnő rajzokkal. Ide kattintva pl. a fegyverzet elrendezése látható.

Érdekesséh, hogy a hamburgi Blohm & Voss hajógyárban épült az "Elbe 17" nevű dokkban (itt ez előtérben a világ legnagyobbutaszszállítója); ott, ahol a mind a mai napig a német haditengerészet nagyobb hajóegységeinek jó része mellett számtalan méregdrága luxusjacht is készül.

Sajtóhuba

Kezembe került a Budapester Beiträge 50., a jubileumi kötet és eszembe jutott, mit kínlódtunk vele... :-) Szép lett, jó lett, csak éppen az utolsó rohanásban senki nem olvasta el alaposan a címlap szövegét. Kimaradt egy betű - "Nachwuchsgermanisten" helyett egy "s" betű hiányában a tökéletesen értelmetlen "Nachwuchgermanisten" szerepelt a címlapon és a szennycímlapon egyaránt. Mindegy, ciki volt, bár a prezentálásán alig akadt ember, aki észrevette volna, aztán összes kötet vissza a nyomdába, borítócsere, kész.

Ennek apropóján jutott eszembe egy aranyos sztori, amit utoljára Dezső kollégától hallottam. Lehet, hogy városi legenda, de mivel nyomdász is mesélte már, akár igaz is lehet, miszerint az egyik nagy nyomda igazgatóhelyettesének a fejébe (oké, állásába) került egy nyomdahiba. Emlékeztek, anno a szoci időszakban em ilyen kis hangyafülnyi példányszámokat nyomtak a könyvekből, hogy mittomén ötezer, hanem tizen-huszonezreket, sőt klasszikus magyar íróktól vagy kötelező olvasmányokból akár százezer körül is készült nyomás, pláne amikor határon túlra is ment a magyar nyelvű cucc. Ma már csak álmondak a nyomdák ekkora lehetőségről... úgy rémlik, Viktor barátom említette, hogy az ő praxisa során valamit 140.000 darabban adtak ki, de hogy melyik kötet volt arra már nem emlékszem. Szóval, szoci éra, gyerekkönyv, soktízezres példányszám, igényes, négyszínes belív, keménytáblás borító, klasszikus mese: Piroska és a farkas. Lett volna. Ha nem megy félre. De félrement valahol, a boltokból kellett a "Piroska és a farkam" c. kötet begyűjteni. :-)

Igaz vagy nem, mindenesetre jól ki van taláva.

Másik, amit be akartam kopizni, néhány érdekes idézet Ráth-Végh Istvánnak a Köny komédiája* c. kötetéből. Jómagam is szoktam azt mondogatni, hogy hibátlan könyv nincs (pláne ha én műszakiszerkesztem...), kivéve egy 1957-es, két kötetben megjelent Egri csillagokat. Node (úgy tűnik) ismét tévedtem. Alább az idézetek.

[...] Sajtóhiba nélküli könyvekről csak a legendák beszélnek. Scaligernek, a nagy humanistának elhullatott bölcsességét tartalmazó gyűjtemény, a Scaligeria azt állítja, hogy Cardanus: De Subtilitate (Az árnyalatról) című könyve teljesen sajtóhibamentes. Alig hihető egy nagyalakú, vastag foliánsnál. Más legenda szerint az oxfordi egyetem könyvtárában őriznek egy ottani nyomású, hibátlan bibliát. [...]
A könyvnyomtatás kezdeti idejében a sajtóhibákat minden egyes példányon kézzel javították ki. Csakhamar abbahagyták, mert gondatlan kiadásokban a hibák annyira elszaporodtak, hogy a sok javítás elcsúnyította a könyvet. Megszületett az Errata ötelte, vagyis a könyv végén, külön oldalon sorolták fel a sajtóhibákat a latin gyűjtőcímmel.
A külön oldal nem sokáig unatkozott egyes számban. Oldalakra gyarapodott. Kettő, négy, majd kilenc lett belőle. Pico della Mirandola műveinek 1507. évi kiadásában már tizenöt oldalon át búsítják az olvasót. Bellarminius bíbornokot annyira felbosszantotta a sok kontár szedés, hogy műveit újra leíratta, s a gondosan átvizsgált kéziratot rábízta egy jónevű velencei nyomdászra. A jóhírű nyomdász elkészülvén a nyomással,a sikerült könyvet nyolcvannyolc oldalra terjedő sajtóhiba-felsorolással kellett kiegészítenie.
A sajtóhiba ördöge ezzel sem érte be. Aquinói Szent Tamás Summájának egy 1578. évi kiadásában az Errata felírás mögött száznyolc oldalnyi sajtóhiba gyülekezett. Ez a legtekintélyesebb szám, amelyet eddig a könyvtörténet ismer.
Voltaképpen mióta van szó a sajtóhiba ördögéről?
1562-ben megjelent egy Missae ac missalis anatomia című, pápaságellenes munka. 172 oldalnyi szöveg volt a könyvben, s 15 oldalnyi sajtóhiba tette változatossá az olvasmányt. A kiadó kétségbeesve mentegetőzött, hogy bizonnyal az ördög keze van a dologban. "Az átkozott sátán - írta - minden ravaszságát felhasználta, hogy értelmetlenségeket csempésszen a szövegbe, s ezáltal elvegye a kegyes olvasó kedvét az olvasástól." Bár alig volt indokolható, hogy a sátán miért kötött volna fegyverszünetet a pápával éppenséggel erre az egy alkalomra - az elnevezés a sajtóhibán rajta ragadt.

Ennyit idéztem mára. :-) folytatás következik, Ráth-Végh rettentes mennyiségű gyűjtemyényéből legközelebb bepötyögök néhány viccesebb sajtóhibát.

*Ráth-Végh István: A könyv komédiája. ISBN 963 280 564 X Gondolat. Budapest, 1967. 54-55. o.

Dokument jeszty

Miket talál az ember a családi cuccok közötti turkálás közben: Nehéz idők csúnya emlékei...

Voyager 1

30 éves
19 milliárd km össz-futásteljesítmény
14 fényóra jelenlegi távolság
17 km/sec jelenlegi sebesség

Dekoráció:

Régi pénz

Takarítás közben ezt találtam a vacakjaim között:



Egymillió milpengô a háború utáni hiperinfláció korából. Anno dédimamám tette félre emléknek, érdekes megnézni közelebbrôl. Közönséges offszetnyomással készült. Láthatóan se idô, se energia nem volt a nagyon részletes kidolgozásra, ahogy az a korona vonalainál látszik. A sarokdíszek bôven háború elôtti stílusra utalnak, gondolom, jobb híján elôkapartak valami akkori sablont.



Ez itt alább összehasonlításként (ugyanakkora felbontással = 1200 dpi) beszkennelt 2000 forintos. Köszönet érte az oldal szponzorának, a nejemnek ;) Ez már réznyomással készült, láthatóan jóval kidolgozottabb, vékonyabb, finomabb vonalakkal és ívekkel dolgoztak, amit nyilván nem csak a fejlettebb technológia tett lehetôvé, hanem a korral változó igények is inspiráltak. (hinyne de jó körmondat volt)

anno

A költözködés miatt elôbújtak mindenféle régebbi dolgok, még apa papírjaiból is találtam mindenféle érdekeset. Olyant is, amit nem nagyon publikált sehol. Kevesen fogják majd értékelni, de az az 1-2 ember, aki érdekesnek találja, szerintem használhatónak is véli majd az infókat. Kezdetnek egy kevésbé komoly írás, az önportréjával.

Idén márciusban lett volna 60 éves....

Régi papperok

Ezen alkalommal Diojoe jóvoltából: ismét két régi dokument jeszty.




....milyen egyszerû lenne, ha ma is ennyi bürokráciával le lehetne fedni minden munkavállalást... :-) és mennyien munka nélkül maradnának a Nagy Állami Aktatologatási Hirigben.