Készülget a Rákócz út 5. Lassan. Jó hosszú megbeszélésen voltam, a riasztó-beléptetô rendszer telepítését csacsogtuk át. Klassz kommunikáció lehet a Kipszer meg az alvállalkozói között, mert a november 16-i, e-mailen elküldött igényeimrôl senki nem tudott, csak néztek egymásra ostobán. Ezt a "beléptetô" kifejezést sem nem értem, végülis az utcáról az lép be, aki akar... :) Ahhoz képest, hogy egyetem, meglehetôsen publikus hely lesz az arra ténfergô usereknek.... félek, hogy aki a fôlépcsôn felmegy "csak úgy körülnézni", az rögtön a mi elsô emeleti irodáinkat találja meg. Bölcsészeket ismerve itt is ugyanazon "jaj nem zártam be az ajtót, csak kiszaladtam pisilni" jellegû szituációk fognak uralkodni mnt az ADs-en, aminek a vége besurranás, pénzellopás, zokogás lesz. Hiába mindenütt a kamera, az nem akadályozza meg, hogy rossz szándékkel be ne jöjjön a napi ezernyi egyetemista között olyan, aki csak lopni akar. Minden irodát nem tudunk elektronikusan védeni; és ha tudnánk is, idióta user ellen nincs megoldás.... :-( Na, pár fotó.
A második emelet kis erkélyérôl így néz ki a belsô udvar. Ott lent a sarokablaktól balra meg a skandináv tanszék titkársága.
Ez az acélszerkezet fedi le az udvart az elsô emelet tetejének szintjében. Vastag (szemre 3-4 cm is volt) ütésálló üveg tölti ki az acélidomok közötti teret. Gondolom, teherhordó szerepük is van az üvegtábláknak, nem kizárólag az acélidomok veszik fel az egész szerkezet súlyát.
Az intézeti titkárság a másodikon, ebben az irodában kap helyet:
A titkárságtól balra lesz még egy szoba. Különösen örülök a vidám színekben pompázó faldíszítménynek. Nem kimondottan az a neoreneszánsz stílus, ami nekem bejön, de sebaj, örülök, ha lesz egyáltalán egy civilizált hely. Az ablaka kívülrôl is látható az elsô képen, pont ez van a kép közepén. Az ablaktól balra tervezem a minibárt, jobbra masszirózós bôrfotelt teszek, nem túl közel a falhoz, hogy mögém tudjanak állni ketten-hárman, pávatollal legyezgetni. A szoba közepére sem akarom nagyon betolni, mert nem marad hely, hogy feltegyem a lábamat. Az Onkyo cucc a teakonyhában lesz, mert nem szeretném, hogy a végfok tápjának hûtôventillátorai zavarjanak, ide csak a JBL K2 sugárzókat hozom át. Ja, merthogy elvileg ez lesz az én irodám.
Vagy még eggyel balra kúszva, az egybenyitott irodák közül az utolsót kapom. Illetve osztom ki magamnak. :P
Vagy egyiket sem, mert az áprilisi költözéskor kirúgnak. Vagy elköltözök, vagy elüt a villamos, vagy kivándorlok Új-Zélandra, vagy lesittelnek, vagy alkoholista hajléktalannak állok, vagy bedilizek a kolegáktól és beköltözök Eboy papájához - vagy csak lelépek a pi..ába egy másik munkahelyre, ahol normális fizetést adnak. Ezen a lépcsôn fogok távozni:
A lépcsôfordulóban pedig ez a kép fogad lefele szédelegve. Illetve remélem, mire költözés lesz, már nem ez a kép fogad, hanem valami kulturáltabb... a lépcsô aljában jobbra van az üvegkupolás belsô udvar, balra fordulva a fôbejárat a Rákóczi úra. A boltívek alatt látszanak az kupolát majdan alkotó üvegtáblák.
A bejáratnak háttal állva látszik a lépcsô alja, és igen! megmaradt a nagy tükör. Legjobban a ruhatáros néni fog ennek örülni, ugyanis pont vele szemben lesz, nézegetheti magát egész álló nap. Aszongyák, echte velencei tükör, átélt pár évtizedet a Pannónia Szálló vendégei között. Kíváncsi vagyok, hány hónapot bír ki a bölcsészhallgatók között... :-/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése