péntek, november 24, 2006

Rákóczi út











Ma jártam
az Astoriánál. A Kipszer tényleg lebontotta tegnapelôtt az állványzatot, ahogy ígérte. Közel nincs még kész a Rákóczi út 5. (R5) külsô homlokzata, de az már most látható, hogy ismét impozáns jelenség lesz, ha teljesen elkészül. Tôle jobbra az üvegpalota nem kimondottan egy szépség, bár kétségtelenül egyedi és jól meghatározza a csomópont jellegét - mégis, az üvegfelület és az R5 épületének határa nagyon elüt egymástól. Azt kell mondanom, hogy nem az R5 hátrányára. :-) Kíváncsi vagyok, Pannónia vagy R5 lesz majd a neve a belsô kommunikációban... :-) Balra, a Volksbank épülete szerintem sokkal szebb ugyan (majd valaki mûvészettörténetben jártas ember megmondja, pontosan milyen stílus; én outsiderként afféle historizáló-neoreneszánsz-velencei jellegûnek vélem), de eléggé kopott állapotban van, ez még jobban kiemeli az R5 világos tömbjét. Nem gondoltam volna korábban, hogy jó lesz, de most úgy tûnik, szerencsés választásnak bizonyul ez a nagyon világos külsô festés. Nagy szerencséje a Kipszernek, hogy ilyen enyhe idô van és gyakorlatilag bármilyen külsô-belsô munkálatokat el tudnak végezni.

Nem sokat tudtam az épület történetéreôl, után kellett olvasni. Ami infót találtam így kutyafuttában, azt leírom.

Valaki 18. századi építést emlegetett, 1803-ban már fogadóként említik. Azt az épületet még Griffnek, más forrás szerint Aranynak hívták, ami 1865-ben leégett. Ennek a helyén építettette 2 év alatt Westermayer József (na, sagen wir lieber Joseph Westermayer, ja?) a mostani, akkoriban nagyon korszerûnek számító épületet, a Pannónia Fogadót. A homlokzat közepén ezért látható most is a "Pannónia" név - én kimondottan örülök, hogy meghagyták és emlékeztet az épület történelmére. Pest-Budán itt volt elôször központi gôzfûtés és villanyvilágítás majd a késôbbi korszerûsítéskor ide szereltek be a városban másodikként egy liftet, akkor még
"villanyos felhúzó" néven. A régi Nemzeti Színház az épület szomszédságában volt 1837 és 1913 között, így a földszinten jobbra található hírneves Pannónia Kávéházba járt az akkori mûvészvilág színe-java. (Ennek a helységnek üzemeltetését kapta meg most a Kipszer. Rohadt mázlisták. Nem gondoltam, hogy ilyen kultúrtörténeti értékbe ülhetnek bele. De kár, hogy nem fotóztam le hétfôn, hogy néz ki most. Ott vacakoltam el a délelôttöt és eszembe se jutott fotózni... Sokan forognak a sírjukban, ha látják fentrôl. Remélem, szép lesz majd ez is.) A Bródy Sándor utcában, a mai Olasz Intézet helyén volt a régi képviselôház (amit szintén 1865-ben kezdtek építeni), így sokáig a Pannónia Kávéházban ért össze a mûvészvilág és a politika elitje. A Pannónia a közelsége miatt az akkori pesti országgyûlésre érkezô urak szálláshelyéül is szolgált. Az urak általában nejük nélkül ékeztek országgyûlni és mivel némi szórakozást ugyebár igényeltek, megjelentek a könnyebb vérû nôcskék is az ojjektumban. Talán ezért mondogatják mind a mai napig, hogy kupiként is szolgált a ház.

1906. októberében
az Országgyűlés eltörölte a Rákóczit és társait száműző 1715-ös rendelkezést, és rögvest hazahozták Rákóczi hamvait Törökországból. A Rákóczi út akkoriban a Belsô Kerepesi út nevet viselte, Kerepesi 7. volt a Pannónia Szálló. A fejedelem tiszteletére nevezték át az utat, ahol a Keleti pályaudvartól végigvonult a Bazilika felé a hamvakat hordozó menet. Az épület tulajdonosa, Glück Frigyes (aki gondolom pesti német volt, Friedrich Glück - 1868-tól a Glück családé az épület) a kapu fölé helyeztette el a fenti képen látható dombormûvet és feliratot. A felirat szövege a dombormû két oldalán: "1676. március 27 - 1735. április 8." alatta, szintén a fejedelem arcképének két oldalán: "Hazajöveteled 1906. október 28-án diadalut volt, melynek emlékét őrzi a Rákóczi-ut, hirdesse e tábla hűséges néped háláját és reményét."

1945 után az ELTE Zrínyi Ilona Kollégiuma kapott helyet benne, pár éve üresen, kihasználatlanul állt. Ne tudjátok meg, milyen szétcseszett állapotban láttam a belsejét pár hete, pedig akkor már a Kipszer javában dolgozott a felújításon. Annak örülök még nagyon, hogy a fôbejáratnál, a Kávéház belsô bejárata után következô 2 x 3 méteres, a boltívbe épített tükröt meghagyják.

Na ennyit tudtam hirtelenjében összeszedni. Ahogy bele-beleolvastam mindenfélébe, úgy érzem, egész könyvet lehetne írni a Pannónia Szálló történetérôl - hosszú története van. Remélem, lesz majd még sok, részletesebb infom is; és fotózni is fogok, ígérem. ;-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése