Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.
S én csüggeteg,
halvány beteg,
mig éjfél
kong, csak sirok,
s elém a sok
tűnt kéj kél.
Óh, múlni már,
ősz! húllni már,
eresszél!
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...
Paul Verlaine: Ôszi chanson (1866)
Tóth Árpád fordítása
2 megjegyzés:
Nem is te irtad, hanem valami beteges angol, nem jut eszembe a neve, Byron v. valamelyik kortársa :) de jó! üdv.CRI
Igazad van, nem írtam ki a szerzôt... :) Pótoltam. ;)
Megjegyzés küldése