Amikor a Birodalom emelkedett hatalomra, a bolygót börtönné alakították át, és a rabokat arra kényszerítették, hogy az egészségtelen bányákban a „csillogó só”-t bányásszák. Ezzel az akcióval a bányászat nyersanyagát addig illegálisan forgalmazó és ezáltal nagy profitot bezsebelő alvilág hasznát jelentősen csökkentették. A hideg bányákban politikai és köztörvényes elítéltek egyaránt dolgoztak. Mivel az itt bányászott fűszer fényt kapva aktiválódik, ezért a raboknak állandóan teljes sötétségben kellett dolgozniuk.
A bányászoknak a hideg és a sötétség mellett meg kellett küzdeniük a hibás gázmaszkokkal, a rosszul működő melegítőkkel, a bányabeomlásokkal és a hibás irányba tartó, felesleges fordulókkal.
A későbbiek során felfedezték, hogy a fűszert valójában egy élőlény, egy „energiafaló pókfaj” állítja elő a barlangok mélyén. Sűrűn előfordult, hogy a vájatokban egy túlságosan előre haladó, figyelmetlen bányász ennek a póknak az útjába került, ami pillanatok alatt kiszívta belőle az életet adó energiát.
A bűnözői alvilág megtalálta a módját, hogy a Birodalom jelenléte ellenére megtalálja a maga hasznát. Akadtak megvesztegethető, hatalommal rendelkező birodalmi alkalmazottak, akik el tudták intézni, hogy a fűszer egy része „elvesszen”, majd a Fekete Nap vagy a huttok teherhajóin szállítsák tovább. Sok olyan csempész akadt, aki az életét is kockára tette a fűszer megszerzése érdekében, és ennek során mások életét sem kímélte, ha azok keresztezték az útját.
A Kessel Útvonal használata két, egymástól teljesen eltérő szállítási módszert jelentett. Az első módszerben a szokásos, lassú teherhajók szállították a fűszert, amik sorban, egymás után haladtak a szabályos engedéllyel rendelkező birodalmi teherhajók között. Ez egyrészről könnyen kivitelezhető módszer volt, másrészről nagyobb volt a lebukás veszélye, hiszen a teherhajó egy ellenőrzés során nem tudott elmenekülni. A fűszer szétosztását már haladás közben elkezdték. A másik, kockázatosabb módszer az volt, hogy egy gyorsan haladó hajót (ami emiatt már a rakodásnál feltűnést keltett), megpakoltak fűszerrel, majd a pilóta olyan közel vezette a gépet a Maw Csoport félelmetes fekete lyukjai mellett, amennyire csak merte. Így (ha nem ment túl közel) tetemes többletsebességre tett szert, amivel a birodalmi hajók nem tudtak versenyezni. Amelyik csempész túlélte ezt az utazást a 18 parszek hosszúságú Kessel Útvonalon, az később joggal dicsekedhetett vele.
A fűszer mellett a Kessel más miatt is stratégiai fontosságú volt, bár ez sokáig szigorúan titkos információnak számított, és valóban csak kevesen tudtak róla. A bolygó jelentette a bejáratot a Maw Csoport felé, ahol Tarkin nagymoff válogatott tudósokból álló kutatócsapatot működtetett. Ők dolgozták ki többek között az olyan meglepő technológiai újításokat, mint a Halálcsillag, a World Devastator, a Sun Crusher, az Ionic Ring és a Subspace Holotransciever.
Az endori csata után, amiben a Birodalom elbukott, egy Moruth Doole nevű börtöntiszt vette át a bányászat és a bolygó irányítását. Doole vezette a komplexumot hét évig, amikor a birodalmi erők megérkeztek a Maw irányából, hogy felvegyék a harcot az Új Köztársasággal szemben. A Kessel harcmezővé vált, ahol kísérleti birodalmi fegyvereket is bevetettek. A Halálcsillag egyik működő prototípusa tüzet nyitott a bolygóra és megsemmisítette a helyőrségnek helyet adó holdját.
Az ezt követő zavargásokban Doole meghalt, a bányászati komplexum Lando Calrissian vállalkozó kezébe jutott. Ő a működtetést átadta barátjának, Nien Nunbnak, aki rabok helyett droidokat kezdett alkalmazni.
(forrás: Wikipédia = https://hu.wikipedia.org/wiki/Kessel)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése