kedd, május 26, 2009

MeMo Atlantában

Ahogy ígéretet tettem, most meg is tartom.

Zak barátom kérésére írok most egy kis szösszenetet, memoárt az amerikai utazásomról.

Gondolom neki nosztalgia, hogy hova nem jut el még bő 10 évig, és egy kis emlék is.  :D

Valamint nekem is jólesik, hogy érdeklődésre tartja számottevőre.

Juj, most jelenek meg blogon először, mint szerző, tiszta izgi :D

Hol is kezdem?

Legjobb tisztázni, az elején, hogy nem először voltam kint, rövid idő alatt immár harmadszor tettem meg az utat oda és sajnos vissza is, erre a sajnosra még visszatérek.


(Ebben az utazásban az volt még a nem megszokott, hogy egyedül repültem át a fél világot)

Rögtön az út elején kis felcsapással kezdődött a dolog, miszerint azon pénteki napra a LIGA szakszervezetek sztrájkot hirdetnek, és szolidaritásból csatlakozott hozzá két MALÉV szakszervezet is.

Nagyon jó ilyeneket olvasni hajnal 3 kor mikor kelsz fel, mert, hogy a géped 7:10 kor indul, te úgy 5:30-ra szeretnél kiérni, mert biztos, ami biztos alapon.

Reptéren aztán kiderült, aggodalomra semmi ok, minden megszokott napi ritmus szerint zajlik, fennakadást nem okoz a sztrájk.

Időben felszállt a gép, időben is landoltunk Amszterdamban, itt elég jó idővel átszaladtam a reptért.

Sima út volt Atlantáig, ablak mellet ücsörögtem, érdemes és jó is nézelődni.

Repülő útról még annyit, hogy ezt az útvonalat nagyon tudom javasolni BP->AMS; AMS->ATL; pláne a KLM-el (ez itt reklám?) mert hogy Airbus 330-200 a transzatlanti a járat amin van személyes szórakoztató center, játékkal, mozifilmekkel,  sorozatokkal, repülési információkkal, ott és akkor állítod meg vagy váltasz át másik műsorra amikor akarsz, telefonálni és sms valamint mailt is lehet küldeni, kétszer kaptunk enni, hátul a gép végébe snack bár, aki közben megéhezett vagy inni kért oda ment és kiszolgálta magát mindezt turista osztályon!

Na eddig a nem fizetett reklám, csak hogy én mért repültem háromszor is velük, árról meg annyit, hogy taxi Budapesten drágábban visz km-enkén mint a gép. (valamint már ismert volt az útvonal és nem akartam elveszni  :D )

Sima út volt Atlantáig,  számomra itt jött a gyomorgörcsös rész mivel a migráción túl kell esni, namost a hevenyészett nyelvtudásommal vert a víz rendessen.

Ugye eleve úgy lehet az officerhez odalépni, hogy ki van töltve az I-95 form és a Customs Declaration.

Végülis amit kérdeztek megértettem, és bebocsátást nyertem. ( ha nagyon nem boldogulnánk, mert előfordul, akkor kérni kell tolmácsot, nincsenek ezen fennakadva, bár magyart szerintem nehezebben találnak mint spanyolt) 

Még volt csomag ellenörzés, egy személyi ellenőrzés, csak azt ne értem mért kifele? :D

Autó felvétele, megjegyezném ha már reklámozunk, hogy Enterprise, nagyon jó árakkal, rugalmasak.

Úgy volt megbeszélve, hogy a reptérre jön elém valaki akivel együtt fel tudom majd venni az autót, és úgy megyünk a szállodához ahol majdnem egy hétig laknunk.

Na most aki jött volna elém, annak még valami összefoglaló meg nem tudom még mi volt, úgyhogy én a reptéren az autókölcsönzős cég pultjánál támaszkodtam.
Majd miután az ügyfelek elfogytak, érdeklődve rám pillantottak, tudnak e segíteni, mondtam van foglalásom, meg itt vannak a papírjaim, meg hogy 2 fajtabiztosítást akarok kötni, nevüket is elmondtam, meg hogy itt el is fogyott az angoltudásom.
Nem baj elintéz, mindent adjam a pappírokat mire ide kerültem, mentőangyalom telefonált (Elvira).
Merre vagyok, mit csinálok, én mondtam, hogy veszem fel az autót, de … letelefonálták, hölgy kedves volt kikísért a shutle buszig ez viszi a népet az autótelepre, ott már vártak, először egy Nissant kaptam, de ahogy Zak is jelezte már, nem az EU-ban is elérhető autót szerettem volna, hanem USA vasat! :D Nagy szerencsémre meg kis bosszúságra, addigra ugyanis pappírokat kitöltöttük aláírtam és a legnehezebb már bepakoltam bőröndöt csomagtartóba.
Dehogy wait a minit, és már szalad is el az ügyintéző hölgyiket telefonommal, és gördül oda elém egy frissen mosott aranyszínű Dodge Charger-el. Itt már nem bántam, hogy megint papírozunk, és hogy bőröndpakolás.


A reptérről az autópályáig működött a GPS, csak azt felejtettem el, hogy ha egy percig nincs babrálva a kijelző akkor lekapcsol és pozíciót nem szerez 30mp alatt.

Mindegy reptérről autópályára kinavigált ott a gyanús nem navigálás ellenére eltaláltam addig a szállodáig ahol legelső kintlétünkor laktunk (260 lejáró az I-75 Windy Hill Road.) Onnan már csak 3-5 mérföld a cég és (Elvira :D)

Hogy merre mit hol jártunk?

Nem azt mondom, hogy kihagyhatatlan, meg kell, de jártunk nagyon nagyon-nagy outletben de akkora, hogy autóval mennek át a népek egyik boltól a másikig, pláne a lustább :D

Jártunk vidámparkban Six Flags, azért hívják így mert hat nemzet területére osztották fel, és ezek jelzik a zászlók. Elővételben megvettük a jegyeket neten, nagyon preferálják ezt a fajta jegyvásárlást egyébként mindenhol, 10$ savings is van ami nagy vonzerő,( pláne nekik amikor 2 $ kuponokkal rohangálnak a boltokban átszellemült arcal :D) A belépő jegy egy főnek egy napra 30$ ami első nekifutásra lehet soknak tűnik, de mondom arra és annyiszor ül fel az ember amire akar.
(+20$ ért viszont egész éves belépőt lehet venni szezon az májustól novemberig tart)

5Amire lehetett mindenre felültünk, volt hogy többször is.
A teljesség igénye nélkül: Georgia Ciclon ( favázas hullámvasút),  Mine (kisebb hullámvasút) Superman ( a beülést követően 90 fokkal a föld fele fordít mintha repülnél) Ninja ( modern 3 átfordulásos fém hullámvasút) Great American (favázas hullámvasút igen nagy lejtőkkel) Batman (fémpályás 4 fordulásos hullámvasút) levezetésnek kisvasút :D 

Jártunk a Fernbank múzeumban is, itt sem először jártunk érdemes megnézni, természettudományi múzeum, sok érdekes állandó, és időszaki kiállítással találkozni. Valamint van egy Csodák Palotája szerű kiállítás is, érdemes rajta végig próbálni, és becsapni az érzékszerveinket .
Atlanta központja (Downton) sem maradhatott ki, autót  az Undergroundnál parkoltuk le onnan gyalog a CNN center, Philips Arena (jégkorong csarnok), Georgia Dome (foci csarnok), Olyimpic Garden, itt megnéztünk egy vizi show-t is a földbe eljerjtett szökőkút fúvokákkal zenére adtak elő, utána meg ott lehetett pancsizni, mert mint szökőkút üzemelt tovább.

A parkon átsétálva a Georgia Aquarium, és a World of Coca-Cola ha nem is megy be mindenhová az ember, már a látvány és a park is lenyűgöző. De azért érdemes mindegyikbe ellátogatni, maradandó élményt nyújtanak.

Meglátogattuk Stone Mountain-t érdekes hely, nem foglalnám össze, hogy történelmi jelentősége, a háborúban betöltött szerepe  és sziklafaragás mennyi időt energiát emésztett fel, legjobban a monumentális szó jellemzi, azt hiszem.
Hatalmas a három alak a lóháton ami megjelenik a sziklán, az eső elöl a kőfaragók a ló szájába húzódtak, 1970-ben készült el, ha jól emlékezem, de már 1900-as évek elején felmerült, hogy történelmi emléket állítsanak az észak és dél háborújának. Hogy mért pont a déliek, akik végülis vesztettek, és a rabszolgatartásért harcoltak, talán itt mutatkozik meg az hogy ők az elért eredményeket látják, ugyanis General Lee nagyon nagy tiszteletnek örvend kitűnő stratéga volt, amit az is jelez, hogy miután vesztett, tovább taníthatott Washingtoni? katonai akadémián. Sajnos dél körül igen eleredt az eső a libegővel ugyan felmentünk a hegy tetejére, de átáztunk, utána már csak a kocsiig volt erőnk elmenni, és hazaballagni. Nem tudtuk megnézni a korabeli házakat, és kiállítást sem az eső miatt. 

Nyáron és most május 25.-én a memory day-en lesz az első laser show, amiről mi lemaradtunk, majd pótoljuk.Mókusok a legnagyobb nyugalommal sétafikálnak az ember előtt, hintáznak az ágon vagy épp veszekednek a falevelek között a földön.

Általánosságban mit tapasztaltuk, milyen az élet kint, most a nehéz idők ellenére is?

Mondhatnám, hogy nekik nem szóltak, hogy válság van, de ez így biztos nem igaz.

Nem találkoztam több koldulóval, mint eddig, igaz nem is kéreget, hanem elmond egy kacifántos történetet, hogy a bátyjának a harmad unoka öccse aki jött a városba de defektet kapott és kifogyott a benzine, ő vinne neki, de mily balszerencse neki meg otthon maradt a tárcája, és nem tud venni csak 1 gallon benzinre valót adjak… :D
De inkább valószínűsítem, hogy mi nem mozogtunk olyan környezetben.
Boltokban is vásárolnak, hasonlóan sok embert láttunk, mint ezelőtt.
Nem láttam haragos embereket vagy utcán hőzöngőket, mindenki kedves, érdeklődő.
Az árak ugyan azon a szinten vannak, mint 2-3 évvel ezelőtt vagy olcsóbb, van összehasonlítási alapom. A boltok hatalmasak és megtalálni bennük mindent, ahol mi előfordultunk Walmart, Target, Publix. Voltunk étteremben, Longhorn Stake House nem tudom mennyire nívós hely, de négy felnőtt ember fogyasztása előétellel, főétellel, üdítővel és borravalóval volt 90$ ja borravaló 20% csak jelzem, ez látható pénz ezután adóznak, és az a fizu egy része is ha jól tudom, ezenkívül hagyhatsz még az asztalon is pénzt megköszönik, nem kötelező.
Akkora husikat ettünk, hogy utána öröm volt az autóig eljutni :D

Bűnözést nem láttam, hacsak a gyorshajtás nem az, de gyorsan le is meszelik őket és nincs mese respekt van.
Többek között ezért is mondtam, hogy sajnos haza kellett jönni, annak ellenére, hogy szabályok között élnek, de ha azt betartod, senki nem szól rád.Nagy biztonságba éreztem magam, mert rendőrt mindig láttam az utcákon biztonságérzetet ad.
Még valami, az idő eltolódás, -6 óra, hazafelé érzi inkább meg az ember.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése