szerda, május 27, 2009

hülye sztori :)

Élt egyszer egy uralkodó Arábiában, Akbar király. Ennek a királynak volt egy gyönyörű felesége. Az udvarban Egy Ahmed nevű hivatalnoknak nagyon tetszett a királynő, a hosszú évek alatt, amit a szolgálatában töltött, teljesen magával ragadta a vágy, hogy a királynő gyönyörű melleit csókolgathassa. Egyszer aztán elmondta ezt a titkos vágyát a király főtanácsadójának, Birbalnak. Azt is hozzátette, hogy bármit megtenne, csak szájával a királyi keblekhez érhessen. Birbal, - aki nagyon csalafinta ember volt - hosszas gondolkodás után azt mondta neki:
- Nézd, Ahmed! Nem kis dolog, amit kérsz, ámde én segítek rajtad. Természetesen nem ingyen, megígérem, ha fizetsz nekem 1000 aranyat, akkor büntetlenül csókolgathatod a királynő melleit 4 óran keresztül!
Ahmed nagyon megörült ennek, meg is egyeztek, hogy a művelet elvégzése után kifizeti Birbalnak az 1000 aranyat. Birbal másnap egy speciális anyaggal kente be a királynő melltartójat, ami erős viszketést okozott. A király összehívta az orvosait - akiket Birbal persze jó előre kioktatott -, hogy állapítsák meg a viszketés okát. Az orvosok a vizsgálat után közölték a diagnózist és a gyógymódot:
- Ez egy nagyon veszélyes, gyors lefolyasú betegség! Egyetlen gyógymód van ellene, egyfajta emberi nyál. Sajnos egész Arábiában csak egyetlen ember nyála alkalmas gyógyításra, megpedig egy Ahmed nevű alattvalóé!
A király gyorsan előkeríttette Ahmedet, és ráparancsolt, hogy nyálával gyógyítsa meg a királynő kebleit. Ahmed boldogan vette kezelésbe a kérdéses testrészeket, 4 órán keresztül nyalogatta, szopogatta nagy bőszen, majd földöntúli boldogságban úszva távozott.

Másnap megjelent nála Birbal, és kérte a jogos fizetséget, ám Ahmed kijelentette, hogy ő nem gondolta azt az 1000 aranyat komolyan, meg különben sincs annyi pénze.

Azonban nem számolt Birbal - aki, mint már említettuk, igen okos ember volt - bosszújával. Következő nap Birbal a viszketést okozó szert becsempészte Akbar király alsónadrágjába. És Akbar király hamarosan Ahmedért küldetett...
(by Sévold)

Nincsenek megjegyzések: