Így állunk, szét lett robbantva minden... hogy dokument jeszty legyen az utolsó napok egyikérôl. Ez itt az én asztalommal szembeni terület:
Igen, ott a fotel mögött az a derékmagasság fölé tornyosuló kupac az szemét. :-) Gondolom, nagyon anyázni fog, aki majd egyszer megveszi ezt az épületet, mire ezt eltakarítja. Sajna arra már nem volt kapacitásunk, hogy a hulldékot is szortírozzuk, iktassuk és szép rendben tegyük le... :-)
Igazgatói iroda itt alább. Fônököt ezúton is virtuális vállveregetésben részesítem, mert ténylegesen és valóban elfoglalt nagyfônök létére képes volt bejönni és ha nem is órákon át gürizett, de legalább a tisztesség kedvéért pakolgatott rendesen. Igaz, Cerruti öltönyben nem lehet annyira effektíven :-) de lényeg, hogy megtette. Nekem kimondottan jólesett, már csak a gesztus iatt is. Sokan kifogásokat keresve (jaj ô beteg, ô megfázott, ô konfenerenciára megy, ô kisfônök, ôneki senki nem mondta, hogy segítsen, stb.) a saját 3 polcnyi könyvükön kívül a kisujjukat se mozdították. Aki meg igen, az ott verte magát, hogy milyen sokat melózott - jah, benézett a másik irodába és elmondta, hogy mit kéne leszedni a polcról. Elég szégyen és sokat elmond a kollégák mentalitásáról, hogy a vékony tanársegéd meg PhD-s kiscsajok többet, gyorsabban és lelkesebben dolgoztak, mint bármelyik nyavalygó, önnön fontosságától eltelt középkorú férfikolléga.
Elsô emeleti folyosó, stócban állnak a még összehajtogatott dobozok. Naponta százával fogytak szerdától kezdve, estére nem lehetett már találni már üreset a 3 szint egyikén sem. Összesen 2000 darab körül kaptunk, péntek estére már maradt azért felesleg is.
Szakadt lépcsôn le a földszintre:
Tsudálatos földszinti folyosó, ohne világítás. Nyomasztó....
Na hát ez a látvány fog hiányozni mindenkinek... nem, nem a sötétszoba és a csoffadt épület :-) hanem a mellette levô park. Az, hogy nem takar a látóteredbe más épület; akár a füvön ülve is lehetett szemináriumot tartani; madarak repkedtek a fák között - na oké, és sz@rták telibe az alattuk parkoló kocsikat :-)))) Inkább a sekélyes nyelvi eszközeimtôl megkímélve a T. olvasót cuzammenfasszend: ilyen nyugi nem lesz a Rákóczin.
Nakéremszépen, mivel nyakig vagyok a költözésben, napok választanak el az összeomlástól bennünket - azaz le fog állni hétfôn az intézeti szerver, idemásolom a Rákóczi út 5. új szobakiosztásainak linkjét, mert akkor egy kis önreklámmal :-) könnyebben megtalálhatják a helyüket kollégák.
Nem-nem, kedves Kipszer Rt., nem kell remegô kézzel továbbgörgetni a képernyôt, most nem az következik, hogy már megint jaj de csúnyákat írok rólatok. :)
Szóval kollégák ide katt.
Bôvített a Fibernet az itthoni elérésen. Így sacc/kb. már árában van, az eddigi 2 megabites vonalért piszok sok volt a havi díj. Az uplink elég szánalmas, de a legalább letöltés teljesen korrekt értéket mutat:
Nyilván csak itt Magyarországon szokatlan ez az alacsony légnyomás, Észak-Nyugat-Európában vagy Izland környékén alacsonyabb értékeket is látni néha a térképeken. Pláne aki belekerült egy hurrikán központjába, az csak legyint rá. :-) Amióta alaposabban figyelem az aktuális idôjárást, azóta ennyire alacsony légnyomásértékre nem emlékszem, itt a világ közepén. Úgyhogy rögzítve. :-)
Mindenekelött asszem jövök egy sörrel Gyulának, amiért eljutott a blogomhoz ;-) gondolom a fél Kipszer berágott azon, hogy sok negatívat írtam róluk. Pedig nem is a személyekrôl, hiszen látom: dolgoznak... hanem az egész folyamatról vagyok rossz véleménnyel. Nade ha ôszintén magukba néznek, akkor nem is teljesen alaptalanul, ugyebár...?
Na jó, letörlöm a többit, mert fosok ám, hogy olyan is olvassa, akinek nem kéne... :( pedig hát ez volt a véleményem, csak "korlátozottan publikus" a dolog. Meg nem szívesen bántok meg senkit, de a tények azok tények...
[...]
Ehh.... nem vagyok optimista, sôt nyafi vagyok. Persze, lezajlik majd minden, de sokat kell improvizálni, sok súrlódás lesz, sok probléma megoldatlan marad és sokan veszthetnek. Nyilván átköltözünk, nekiindulunk áprilisban, valahogy majd mûködni fogunk, Brenner kolléga kedvenc szavajárását idézve: "Kerül, akibe kerül." Köztük én is belebukhatok, tudom.
Nyafi. Nem kicsit. Nagyon. Nyaff
Nem tudom, ki fotózta, de piszok ügyes egy user... annyi volt mellé írva, hogy vagy 20 fotóból készült a montázs.
Az i
dei elsô (és remélhetôleg nem utolsó) babgulyás, füstölt pulykacombbal. Egészségetekre! :)
Az M7-esen hazafelé ez volt a harmadik ukrán kamion, tömve Mitsukkal. Mindegyiken volt EVO IX, a másodikon meg ezen kettô. Mit tudnak ezek az ukránok, hogy náluk veszik az ilyen autókat...?
Na kérem, tegnap elkészült a Colt javítása. Ugyebár még januárban volt egy kis csatt vele (ide kattintva láthatók az akkori fotók). Következô héten bejelentettük a kárt az Emil Freynél a Mogyoródi úton, lévén ez a legegyszerûbb, úgyis ôk javítják majd. Újabb egy hét múlva, tehát január vége felé megtörtént a biztosító kárszakértôi vizsgálata, Emil Frey ügyfélszolgálatával ledumálva, hogy minden rendben, megrendelik a szükséges alkatrészeket és trombitálnak. Jó, rendben, várjuk a harsonákat, köszi, csókolom, viszlát.
Sejtettem én, hogy nem fog gyorsan menni, mert amikor a 20 ezres szerviz után garanciában cserélték a folyós hátsó lengéscsillapítókat, az is eltartott vagy 3 hétig. Ha olvasgatod a Népítéletet, a garis ill. gyári képviseletes alkatrésszel javított Mitsubishik tulajai hasonlókat írtak. Emil Frey hosszas meccs után nyerte el a Mitsubishi Import Magyarország alapítási jogát, ezért majd komolyan veszik a dolgukat (hehehe) Naív User azt gondolná, hogy van raktáruk. Lefordítva: raktáros bemegy raktárba, alkatrész polcról levesz, odaad annak, akinek köll. De nem. Bécsbôl (vagy rosseb tudja honnét) hozatják. 3 hét. Alsó hangon. Mindegy mirôl van szó, 3 hét. Furi.
Sebaj, a kocsi járóképes, nézegetni nem fogjuk, pénzünk meg úgysincs, hogy kifizessük a casco önrészét, jártunk vele. Telt-múlt az idô, gyerekek cseperednek, én ôszülök aztán egyszercsak trombita szól, dob pereg - meggyütt az Alkatrész. Idôpontegyeztetés, variálás hogy is legyen, mikor adjuk le a kocsit. Nálunk ez nem egyszerû, ui. nem azért tartunk kocsit, hogy hétközben lelakatolva álljon a garázsban. Gyerekek kocsival jutnak el suliba-bölcsibe 12-14 perc alatt (tömegközlekedéssel alsó hangon egy óra és annyuknak még egyszer annyi visszajönni), kölcsönkocsit nem tudtam felhajtani - mindegy, valahogy majd megoldjuk nagymamai/szomszédi segítséggel. Február 28.-án (alig másfél hónappal az Esemény utan) betámasztjuk gépsárkányt Emilhez. Alábbi szervizlapot kaptam:
Az egy dolog, hogy egy hányás külalakilag, Emil a Vaterland-jában frankón kirúgná az alkalmazottját, aki ilyen ötször fénymásolt szarokat ad a Sehr Geehrte Kunde kezébe; nade könyörgöm, semmi releváns infó nem szerepel rajta... egál, megszoktuk már, otthagytam, eltömegközlekedtem. Majd hívnak, ha kész.
Március 5.-én, hétfôn hívtak. Nem engemet, a munkalapon felírt számomon, hanem Zsuzsit az ô mobilján. Mindegy, visszatömegközlekedtem a gépért. Alábbi számlát produkálták:
Namost nekem nem fáj, ha megvágják a biztosítót, fene se sajnálja ôket, így is kaszálnak, az én önrészem mindenképpen ennyi, pont a minimumot fizettem - de azért leesett az állam. Ha megnézted a január 10.-i fotókat, gondoltad volna, hogy azért a behorpadt sárvédôért 330 ezret fognak kasszírozni??? Mert én nem. Jobban megnézve a számlát, még inkább nem értem.
- A kilométeróra-állás nem egyezik a pár nappal korábban, a munkalapra írottal, kevesebb 7.000 km-vel (oké, elírták, nem izgi - nade mért írják el???)
- A számlán vevôként ugyan az én nevem szerepel, ám egy totál idegen budapesti lakcímmel (elmaszatoltam, de hidd el, így van - nade mért írják el??? ott a forgalmi, olyan bonyolult megnézni?)
- Ez ugyan nem a számlán szerepel, de érdekes: csontszáraz tankkal adtam le, úgyis kaptam vissza. Csak a kilométeróra mutatott vagy 70 kilométerrel többet. Oké, a munkalapon az áll, hogy fényezés nem Emilnél történik. De egyrészt nem az egész kocsit fényezték, tehát nem kellene elrángatni, másrészt meg milyen alapon autókáznak vele? Hogyhogy nem tréler viszi? Én ehhez nem járultam hozzá...
- Ez se a számlán szerepel, hanem a munkalapon: recseg a váltó, ha hidegen rükvercet tol az ember. Azt gondolnám, hogy megnézik, fôleg, hogy immár 3. alkalommal szóltam és 3. alkalommal írták fel. Szervizes fazon 5. alkalommal kezdte magyarázni, hogy 5 másodpercet kell várni üresben kinyomott kuplunggal, és akkor nem recseg. De recseg. Elvitatkoztunk rajta, azt azért nem merte a szemembe mondani, hogy egy Colton se cserélték még gariban emiatt a váltót ("De ugyanilyen lett és ha elmegy a Hoványhoz Kecskemétre, ott is ezt fogják mondani"). Érdekes, J-s alvázszámú kocsik miért nem csinálják? Fiat miért nem csinálta? Egyáltalán, a Colt mi a túróért recseg? Várjak 5 másodpercet, áldozzak krétakörben kakast, vakarjam a jobb kezemmel a bal fülemet, akkor nem recseg? Na ne. Ja és egyértelmûen kiderült a beszélgetésbôl, hogy határozott kérésem ellenére b@ßt@k megnézni, egyáltalán nem foglalkoztak a problémával.
Egyébként szépen lemosták kívül, kitakarították belül, szilikonnal befújták a gumikat, új dísztárcsákat kapott körbe, mifene. Ja és szép munkát végeztek, azt el kell ismerni.
A Stilo orrát lekoccoltam 2005 februárjában a hirtelen leesett hóban kb. ugyanennyire, ugyanezek törtek. A kárbejelentés után 2 nappal megvolt a szemle, újabb 2-3 napra rá kaptam idôpontot a javításra, és addigra ott volt az összes szükséges alkatrész, (lámpa, sárvédô, doblemez új, lökös újrafényez). Akkor a végösszeg bruttó 280e körül volt (metálfénnyel). Sok randa dolgot mondanak a Fiat Magyarországra meg a többi importôrre is; és gyakran joggal, de ezek akkor is olyan tények, amik magukért beszélnek. A svájci Emil Frey és a japán Mitsubishi ilyen szolgáltatást produkál? Ez gáz.
Végül mi jól jöttünk ki belôle, mert szép lett a javítás és az alap-önrészbe belefért, és befogom, mert nem szeretnék többet fizetni - de nem ezt vártam volna....
Ja, szombaton megyek Kecskemétre, a Hoványhoz.
Azért még 15 év után is tudnak a bölcsészek meglepetéssel szolgálni. Azt már megszoktam, hogy nem megy a monitor (fényerô letekerve), gép nem indul (nincs bedugva), nem másol a fénymásoló (nincs benne papper). Ebben volt. Kolegina ma reggel húzta ki a nagy másolóból... gondolom a norvég lektor nôci vagy a dán lektor másolhatta múlt héten. A gép egy 3.5 milliós áru színes Kyocera multifunkci. (Ne vegyetek Kyocerát, mert szar. Tényleg.)
Gondolom, az egyre szaporodó rendkívül informatív és bôbeszédû postokból is tisztán látszik, milyen remek hangulatban vagyok mostanában... azért majdcsak egyszer megint olyan jó passzban leszek, hogy újra kedvet kapjak az írogatáshoz... :-(
A XX. sz. egyik leghíresebb hajója ez is, aztán hogy néz ki... szégyen...
