szerda, január 10, 2007

Fék, nyikk, csatt.

Ez az autónk se kerülte el sorsát... Ahhoz képest, hogy a Stilo 5 hónapos korában már motorcserés volt, a Colt egész jól kihúzta 15 hónapig. Szebben képzeltük Zsuzsi tegnapi szülinapját...



Lámpa világítrendben, bár pár millimétert elmozdult, ezzel együtt én nem cserélném. Ellenben a két karosszéria-elemmel... A sárvédô
kissé rányomódott a vezetô ajtajára; ez most nyikorogva nyílik, mert összeérnek egy pillanatra. Piros Ignis volt az ellenfél, hálistennek nyugodt ember vezette és azzal váltak el, hogy "szerencse, hogy ennyivel megúsztuk". És milyen igaz. Mindenesetre rohadtul nem hiányzott :-(

Nyaff-nyaff. :-(((

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Huuuh.
Felejtsétek el,ne ellemezétek.
Spongyát rá.
A javítás majd eltünteti a többi nyomot.A rágódás csak félelmet és streszt hoz.
Remélem a nejed nem ijedt meg nagyon.Szervezz neki valami vidám felejtő programot.