kedd, október 20, 2009

Fwd: szellemes

 *Egy templom hirdetőtábláján a következő olvasható:*


"Tudjátok, hogy a Tál család hány tagja tartozik a gyülekezetünkhöz?
Először is az öreg Dik Tál, aki mindent irányítani akar, aztán ott van
Protes Tál bácsi és fivére Szabo Tál, akik folyton ellenszegülnek és
mindent meg akarnak változtatni. A húguk, Irri Tál, nyughatatlan
bajkeverő a két fiával, Inzul Tállal és Molesz Tállal együtt.
Valahányszor felmerül egy új kérdés, Hezi Tál és felesége, Vege Tál
várni akar vele még egy évet.
Aztán ott van Imi Tál, aki folyton arra törekszik, hogy a mi
gyülekezetünk pontosan olyan legyen, mint az összes többi. Affek Tál
néni túl sokat képzel magáról. Iker öccsei, Garan Tál és Han Tál pedig
hamis ígéretekkel próbál új tagokat csalogatni a gyülekezethez.
De azért nem minden családtag rossz. Asszisz Tál testvér például
kifejezetten segítőkészen intézi az egyházi ügyeket. A dúsgazdag
üzletember nagybácsi, Invesz Tál anyagi hozzájárulására mindig lehet
számítani.

A remek politikai érzékkel megáldott Reprezen Tál kiválóan képviseli a
közösség ügyeit diplomáciai körökben . Az elkötelezett Agi Tál nővér
élen jár a térítésben. Medi Tálhoz bármikor fordulhat átgondolt és
megnyugtató tanácsért, a szertartásokon az egyházi énekeket pedig Kán
Tál dalolja, zenész fivére Trombi Tál (a kamasz Mu Tál átmenetileg nem
énekel vele.)

Sajnos a múlt év során három családtaggal is kevesebben lettünk:
két unokatestvér, Dezer Tál és Konver Tál áttért más vallásra, a
kilencven éves Exi Tál néni pedig végelgyengülésben elhunyt."

(A világ melyik nyelve tud még ilyeneket?)

Van még Edi Tál, aki szerkeszt és Da Tál, aki hitelesít. Persze
sajnos létezik a fekete bárány: Bru Tál is...

3 megjegyzés:

  1. George Bernard Shaw (1856-1950) angol írófejedelem komolyan tanulmányozta a magyar nyelvet. Egy rádiós nyilatkozatában mondta:

    "... egy igazán tehetséges angol írónak az előbb már említett hatalmas előnyök ellenére is leküzdhetetlen nehézségekkel kell szembenéznie. Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni. A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal... Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.
    A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét óriási variációban változtatni lehet. Ez a művelet a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hűségesen visszaadni. Ehhez képest (s itt bocsánatot kérek a tisztelt Hallgatóságtól) sokszor úgy érzem, hogy a mi angol nyelvünkön a legtöbbször képtelen vagyok a közlendőm belső lelkiismeretem szerinti pontos visszaadásra, és ahelyett, hogy biztosan odatalálnék, ahová akarok, csak járom és járom az utam akörül a szólás-mondásunkban szereplő bizonyos bokor körül. (I am just going and going around the bush.)"

    VálaszTörlés
  2. Utólag jutott eszembe, hgy Tál Ibolya meg biztosan disszidált Afganisztánba.

    VálaszTörlés
  3. Tényleg, létezik még olyasmi, hogy "disszidálni"....?

    VálaszTörlés