Újra itt. Csak úgy érdekességképpen idézek Fónagy Zoltán cikkéből, ami Hambuch Vendel szóló könyvében jelent meg pár éve.

[...] Der ersten Nationalitätenstatistik von 1851 zufolge waren in Pesth 40,4, in Ofen 68,8 % der Einwohner Deutsche. In den einzelnen Stadtvierteln von Ofen präsentierte sich der Anteil der Deutschen folgendermaßen:

Stadtteil Gesamtbevölkerung davon Deutsche Anteil %

Burg 3.064 1.261 41,16
Wasserstadt 9.615 7.388 76,84
Taban 8.136 3.957 48,86
Christinenstadt 3.831 3.023 78,91
Landstraße 3.659 3.290 89,92
Neustift 3.813 3.185 83,53
________________________________________________________
Insgesamt 32.118 22.122 68,88

Demnach bildeten die Deutschen in Ofen nur im Burgviertel und Taban nicht die absolute Mehrheit, in allen anderen Stadtteilen repräsentierten sie mindestens 75 %. In Altofen, das auf obiger Tabelle nicht figuriert, waren 53 % Deutsche, gefolgt von den Juden mit 32 % der Einwohner.
[...]
So war die Einsprachigkeit für die Deutschen in Ofen eher kennzeichnend als für die Pesther: 66 % der Deutschen in Ofen und 57 % jener in Pesth sprachen nur deutsch.

Korábbi időszakból is adat. Az "Ofner Stadtrecht" című középkori törvénykönyvet rengetegen feldogozták már; ennek apropóján álljon itt a Mátyás király és őt megelőző korból jellemző adatok - a budai bírók névjegyzékéből egy kivonat:

1402: Andreas (Sohn von Fridrich), (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1403: Andreas (Sohn von Friedrich), (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1403: Hertl (Hertlinus) (antiquus judex Castri novi)
1404: Peter Rawczan (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1404: Johann Kanczler (judex supremus) und Johann Arnolth (Geldrichter)
1407–1411: Johann Siebenlinder, Schreiber (Johannes litteratus de Septemtiliis) (judex Castri novi, montis Pestiensis; judex civitatis Budensis)
1411: Johann Siebenlinder (comes), (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1412: Rigo Rechberger (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1415: Johann Stadler (judex in Castro novo montis Pestiensis)
1415: Johann Siebenlinder (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1417: Johann Budwiser (judex)
1421: Caspar Berhard (judex Budensis)
1422: Peter Poldoff (Paldof) (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1424: Peter Poldoff (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1425: Johann Sibenlinder (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1427: Michael Nadler (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1432: Martin Holnauer (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1435: Peter Onven (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1440: Ladislaus Farkas (judex Budensis)
1450: Hans Münzer (judex Castri novi)
1452: Andreas Waisensteiner (judex Castri novi)
1461: Hans Münzer (Verwalter der Ofner Jungfrau Maria Kirche), (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1461: Laurenz Bayoni (Schreiber, litteratus), (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1462: Stephan von Erném (judex Castri novi)
1473: Leopold Dax (judex Castri novi)
1475: Johann Aruntzer und Georg Forster (judex Castri novi)
1478: Mattheus Vitripar (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1483: Georg Forster (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1489: Thomas Mengos (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1491: Johann Pempflinger (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1495: Johann Pempflinger (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1498: Johann Kunczeli oder Kunczlin (judex supremus civitatis Castri novi, montis Pestiensis atque Budensis)
1500: Rupprecht Haller (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1504: Johann Harbar (Horbar oder Harber) (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1507–1508: Johann Harbar (Horbar oder Harber) (judex Castri novi, montis Pestiensis)
1515: Johann Harbar (Horbar oder Harber) (summus judex Castri novi montis Pestiensis)
1518: Wolfgang Hamburger (judex civitatis novi montis Pestiensis)
1524: Wolfgang Freu[i]berger (judex civitatis Budensis)

Szende Katalin cikkéből egy adalék, hogy lássuk az erőszakos 'németizálódás't is: "A német lakosság keleti irányú terjeszkedése a közép-európai térség egyik legfontosabb népmozgása volt a java- és későközépkorban, azaz a 11. és 15. század közti időszakban. Ennek legintenzívebb időszakában, a 12–14. század folyamán a német nyelvterület mintegy egyharmadával bővült a korábbi kereteihez képest. A Kárpát-medence területére szin­tén ennek a folyamatnak a részeként, több ütemben érkeztek különböző német nyelvjárásokat beszélő csoportok. Kisebb részben az uralkodó körüli egyházi és világi vezető­réteg tagjaiként, de zömmel a parasztok, kézművesek és kereskedők soraiból vándoroltak Magyarországra, a Magyar Királyság nyitott, befogadó szellemű politikája és a kedvező gazdasági lehetőségekről terjedő hírek hatására."

Stb. Különben hívom avar testvéreimet. :p