
A pi... akarom pompomtyúkokból csak ennyit lehetett látni összesen. Az autókból többet, bár nem túl sokat. Ezek a kétleteres izék (gondolom anno ezt hítták Forma Renault-nak) nem is voltak annyira érdekesek. Később, a 3.5 V6 mocival szerelt Dallara-vázas sorozat már izgibb volt, azoknak végre a hangjuk is rendes versenyautó-hang volt. Sajna a Mégane-kupát nem láttam, pedig az még érdekelt is volna. Mégane annyiban, hogy egyedi csővázon utcai Mégane-stílusjegyeket mutató műanyag kasznielemek. Igazán érdekesnek a régebbi Renaultok bemutatóját találtam. Volt valami igen ősi járgány, úgy saccperkábé az 1910-es évekből, hatalmas tapsot kapott minden alkalommal. Régi F1 és (gondolom) hegyi- vagy valami hosszútávú versenyre épített karosszériás autó is volt, a legnépszerűbb viszont a két rali R5-ből a piros-kék volt. B-csoportos R5 Maxi Turbonak néztem... de hát sose ismertem a Rönyókat (se). Láthatóan élvezettel produkálta magát az user :) már a célegyenesbe driftelve jött be, ahányszor csak áthaladt, megforgatta a kocsit. Sajnos nem tudom, ki vezette, a hangosbemondóból mintha Jean Ragnotti nevét véltem volna kihallani.
Mielőtt eljöttünk, ma egy Mégane kombit vettünk. 1.5 dCi 106 paci, digitklíma, 4 e-ablak, "keyless go", 5 liter alatti fogyi - és mindehhez bazi nagy (legalábbis nekem, a Colthoz szokott embernek) csomagtartó. Teljesen korrekt, 4.2 milliós áron adták.

Szemben az Aquaréna zsúfolásig tele. Nekünk nincs rá lehetőségünk (na jó, én persönlich akkor se mennék be, ha ők fizetnének érte), így maradt a gyerekeknek az otthoni pacsálás.


Mivel a következő fizetést megvárom a kombival (éppen nem volt nálam ennyi pénz), így legalább a gyerekek stílszerűen, Renault-os bögrébe kapott kakóval zárták a napot. :-)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése