péntek, szeptember 24, 2010

űrhajó

csütörtök, szeptember 23, 2010

fészbúk

A Facebookon (hol másutt...) találtam: "Fészbúk, aki a neten vagy. Posztoltassék a te neved. Kommenteltessék a te országod. Lájkoltassék a teakaratod.Amint a fészen, úgy a búkon is.Mindennapi posztjainkat addmeg nekünk ma,és bocsásd meg diszlájkjainkat,miképpen mi ismegbocsá...jtunk a nemlájkolóknak,és nevégy minket az iwiwre, de szabadítsmega.........myviptől....... Mert tiéd...a poszt, a komment és a lájk.Mindörökké.Lájkmen"

vasárnap, szeptember 19, 2010

sajtospogi

Újra itt. Ilyen volt:

Ilyen lett:

Aranyköpések by Sévold

  • Erre is csak a kannibálok mondanák hogy jó ember volt...
  • A gazdaság a szakadék szélén áll, de jövőre egy nagy lépést teszünk előre.
  • Figyelem! Egyszer használt, bontatlan ejtőernyő eladó!!!
  • Itt Magyarországon az a gond, hogy senki sem meri felvállalni, amit mondott. De ezt nem tőlem hallották!
  • Elmélet az, amikor mindent tudunk, de semmi nem működik. Gyakorlat az, amikor minden működik, de senki nem tudja, miért.
  • Skizofrén vagyok, és én is.
  • Les, mint kezdő buzi a gőzfürdőben.
  • Isten a semmiből teremtette a világot..... és ez meg is látszik rajta.
  • A jelenlegi pénzügyi világválságra való tekintettel az energiaköltségek csökkentése érdekében átmenetileg kikapcsoljuk a fényt az alagút végén...
  • Addig igyál amíg szépnek tűnik, de még nem akarod feleségül venni!
  • Olyan hülye vagy, hogy háttal ülsz a tv-nek, mert azt hiszed a falra vetit!
  • Befogod a pofád ha velem beszélsz !
  • Az igazság odaát van.... De odaát meg ugyanezt mondják....
  • Akkora lángész, hogy majd kigyullad a haja.
  • A vérfertőzés szégyenleni való, úgyhogy maradjon a családban.
  • Egyél tehénszart! Tízmillió légy nem tévedhet.
  • Apád csinált volna inkább kis széket abban az 5 percben...
  • Szűz vagyok, esküszöm a gyermekeim életére.
  • Még jó hogy nem szeretem az uborkát, mert ha szeretném akkor megenném, pedig utálom.
  • Míg a pesszimista azt mondja: "ennél rosszabb már nem jöhet", addig az optimista: "ááá, dehogynem".

szombat, szeptember 18, 2010

Újra itt. Nem mintha olyan nagy kedvem lenne a blogoláshoz, de Matyitól szinte naponta megkapom, hogy régebben mennyi post volt, mostanában meg semmi. Igyekszem. :)

Bicajozni voltam délután, ahogy elállt az eső, de nem sikerült igazán jó fotókat lőnöm. Mindenesetre ideteszek pár kevésbé pocsék fotót, hogy lássátok szümtükkel, ilyen a szőlő a Hungaroring felett:


Újra itt. Hideg, nyirkos idő lett ma reggelre, fáztam; így begyújtottam. Közben Pink Floyd szól: Echoes. Ez így elég jó párosítás, nem? :)

hétfő, szeptember 06, 2010

Fwd: Gyermekszáj (by Sévold)

Vendégségbe készültünk a férjemmel, és kislányunk érdeklődve nézte, ahogy
apja felveszi a szmokingját:
- Apa, ezt a ruhát nem kellene felvenned! - szólalt meg.
- Miért nem, kicsim? - kérdezte a férjem.
- Tudod, másnap reggel mindig fáj tőle a fejed!

***

Ágyba dugtam a három és ötéves lányaimat. Átöltöztem egy régi
melegítőalsóba és kinyúlt pólóba, majd bementem a fürdőszobába hajat mosni.
Még ott is hallottam, hogy veszekednek. Egy ideig hallgattam, majd
törölközőt csavartam a fejemre, berontottam a szobájukba és leordítottam
őket. Útban visszafelé még hallottam, ahogy a hároméves megkérdezi nővérét:
- Te Réka, ez meg ki volt?

***

Hat hónapos terhes voltam a második gyerekemmel, amikor lányommal elmentünk
egy kicsit vásárolni. Bementünk egy baba-mama boltba is, hogy szoknyát
vegyünk nekem. A gyerek egy ideig nézte, ahogy a tükörben sürgölődöm,
majd megjegyezte:
- Nagyon kövér vagy, anya.
Kedvesen elmagyaráztam neki, amit úgyis tudott, hogy egy kisbaba van
apocimban, attól látszik nagynak. Erre pikírten hozzátette:
- És a popsidban mi van?
***
A kislányomnak, Mélanie-nak egy régi kulcsot adtam játszani.
- És hol az ajtó, amit nyitni lehet vele? - kérdezte.
Azt feletem, hogy fogalmam sincs.
Mélanie csodálkozva végigmért, és megjegyezte:
- A kulcsot szokták elveszíteni, nem az ajtót.

***

Az üzletközpont egyik boltjában hatéves egypetéjű ikerunokahugaimat
lenyűgözte a számukra elérhető magasságban elhelyezett sok színes
hajpánt és csatt. Egyiket a másik után próbálták fel, de hamarosan
csalódottan állapították meg, hogy nincs tükör, amiben megnézhetnék
magukat. Végül egyikük ráadott az ikertestvérére egy ungyanolyan
csillogó hajpántot, amilyet már a saját fejére is föltett. Aztán azt
mondta:
- Maradj nyugton, hadd lássam, hogy áll nekem.

***

Fiatal kolléganőm húga még óvodás volt, amikor a tűzoltóság oktatást
tartott az oviban. A bemutató után a tűzoltó feltette a következő kérdést:
- Gyerekek, mit csináltok, ha ég a kabátotok?
Megszólalt az egyik kisfiú:
- Nem veszem fel!

***

Valamelyik nap ebéd után az apám elment fogat mosni, és a kisfiam is vele
tartott. Miután látta, hogy a nagyapja kiveszi a felső fogsorát és
megmossa, majd ugyanezt teszi az alsó fogsorával, azt kérdezte:
- Nagyapa, a nyelvedet is ki tudod venni?

***

Négyéves unokaöcsém, Feri szép rajzot készített a nagymamájának, és
nagyon szerette volna megmutatni neki. Mivel a fürdőszoba ajtaja
nyitva volt, Feri benyitott - éppen akkor, amikor a nagyi
csuromvizesen, anyaszült meztelenül kilépett a zuhany alól.
A kisfiú végigmérte, majd tárgyilagosan megállapította:
- Nagyi, szemüvegben jobban nézel ki!

***

Egyik nap az iskolában egy fényképész csoportképet készített az osztályról.
A tanító néni megpróbálja rávenni a gyerekeket, mindenki vegyen a képből.
- Képzeljétek el, milyen jó lesz, ha majd felnőttök, előveszitek a képet és
azt mondjátok, itt van Judit, ő orvos. Ez meg Gábor, ő autószerelő.
Hátulról egy vékonyka hang:
- És itt a tanárnő, ő meg halott.

***

A fiam kérdezte négyévesen, mikor a lányomat hazahoztuk a szülészetről...
(errefelé az a szokás, hogy egy kis vászondarabra felírják a baba nevét és
a csuklójára kötözik).
- Apu, mikor vesszük le róla az árcimkét?

***

Négyéves fiam sehogy sem boldogult a köhögés elleni szirupja
kupakjával, és végül azt kérdezte:
- Miért nem tudom én ezt kinyitni?
- Mert bizontsági zár van rajta, hogy gyerekek ne tudják kinyitni -feleltem.
Még egyszer próbálkozott a kupakkal, aztán azt kérdezte:
- De honnan tudja, hogy én gyerek vagyok?

***

Templomunkban áldozáskor a gyerekek nemcsak kenyeret kapnak, hanem egy
kis bort is. Istentisztelet után a pap félrehívott, hogy hétéves
fiamról beszéljen velem.
- Kérem, szóljon Jánosnak - mondta szelíden -, hogy a bor után mindig áment
kell mondani, nem azt, hogy"hű, de finom!"