Rózsa

Újra itt. Pár napja elkezdett virágozni a futórózsám. :-)

Újra itt. Phoenix leszállásáról az eredeti fotó itt.

Fa

Újra itt. Ma is süt a nap. Melegem van. Nyűgös vagyok. Fél egyig dolgoztam, Zsiga 2 után átjött, onnantól kezdve nem fértem el és nem bírtam aludni. Álmos is vagyok. Nyaff.

Újra itt. Csak bejelentkezek. Süt a nap.

Tina Turner - We Don't Need Another Hero

Újra itt. Csak jelentkezek. Megint hoznak egy csomó munkát, folyton mindenki könyvet akar kiadni.... :-)

Újra itt. Na kérem, reggel jól megszivatott egy Toshiba printer, viszont leltem egy nem teljesen, de majdnem hulladék Duron 850 és egy tűrhető Celeron 1.7G PC-t. Ez utóbbi sajnos socket 478, úgyhogy mán nem sok bővíthetőségre használható... :-(

Újra itt. Éjszakai is volt egy erős zivatar. Matyi négynpos osztálykiránduláson van - remélem, a következő három napban már nem lesz eső, hogy tudjanak kirándulni is...

Újra itt. Ma sincs valami klassz nap - főleg a délután 4 órai intézeti szeánsz idegesít már előre....

Újra itt. Máma annyira nyafi vagyok, hogy még Dácsiát venni sincs kedvem. Úgyhogy tutira nem postolok.

concerto báj Kövi Szabolcs

Újra itt. Szóval ott tartottunk, hogy tegnap este 7 óra előtt 14 perccel jutott eszébe Matyinak, hogy hétkor a kultúrházban (=Szilasligeti Közösségi Ház) éppen Kövi Szabolcs fúvóskoncertje kezdődik - így hát elrohantunk meghallgatni. Káromkodtam magamban, hogy nem fogunk beférni már a késésünk miatt, mert kicsi a kultúrház, osztán ebben tévednem kellett. :-) 24 darab nézőközönség volt + 1 előadó. Félig besötétítve, vmi indiai füstölők illata, piros gyertyák... kissé gyanús volt, hogy na akkor most nem elsöprő dinamikájú, lendületes számokat hallhatunk. Hát nem is így történt. :-) Szabolcs finom humorral, kedves, természetes, közvetlen módon viselkedett; a nadrágjából félig kilógó ingével, a háttérvideót vetítő Acer projektort bizgetve nem a tipikus, beképzelt celeb-típus megtestesítője volt. Ez mindenképpen pozitívan értintett. A játszott lassú, meditatív, relaxáló zene a maga módján teljesen korrekt, érződött mögötte mind a technikai és zenei tudás, mind a tehetség - és főleg a rutin, a rengeteg gyakorlás. Óriási repertoárjából egy válogatás-CD ("Körforgás") anyagát játszotta nekünk. A finom, lágy dallamok miatt hiányzott egy-egy markáns, könnyen megjegyezhető, jellemző motívum. Nem nevezném jellegtelennek, sőt - csak egyszerűen annyira hasonlóak, talán kissé egysíkúak ezek a melódiák, hogy nehéz különbséget tenni közöttük. Nem tudnék felidézni belőlük semmit, pedig hangokra, zenére jól szoktam emlékezni... :-( az utolsó, kissé gyorsabb, kvázi "ébresztő" jellegű volt, az már megjegyezhető, ismételhető volt. Szabolcs végig csukott szemmel játszott, csak a hangszerek cseréjéhez pillantott le alkalmanként. Az óriási hangterjedelemhez majdnem tucatnyi hangszert használt a sopraninotól kezde a toldalékcső nélküli(!) basszusfurulyáig. Sajnáltam, hogy az én fülemnek kedves ír furulyát csak egy rövid időre szólaltatta meg, igaz, akkor nagyon szépen, a legszebb ír hangzásvilágot hallatva. Az igen jó minőségűnek tűnő sopraninot is alig hallottuk. A mostanra már kissé kommercializálódott klasszikus c-fuvola végig dominált, ez Matyi szerint némileg unalmassa tette a hangzásvilágot - egyetértek vele. Több változatosság, a kevésbé ismert és a kivétel nélkül szép hangú, jól behangolt hangszerek sűrűbb cseréjével, gyakoribb alkalmazásával fel lehetett volna dobni a koncert minőséget. Bár, a valódi szép hangzást kissé elfedte, hogy erősítőn keresztül, visszhangosítással és folyamatos playback dob/e-orgona/mifene aláfestéssel szóltak a művek. Nagyon örültem volna, ha a maga akusztikus magányában hallhatom a pompás hangszerek puszta hangját - az ő zenei tudása is kézzelfoghatóbb érezhető lenne. Mindenesetre Szabolcs egyszer sem tűnt erőltetettnek, úgy láttam, hogy ő maga is ellazultan, nyugodtan, szívesen ad a hallgatóságnak élményt: zenél.

Ez abszolut átragadt a közönségre - az előttünk ülő fehérruhás néni még a kezdéskor felvette a lótuszülést, majd 10 perc múlva úgy bealudt, mint annak a rendje. :-) Az ablaknál ülő hölgy egy félóra múlva magára húzta a kiskosztümöt, nekidőlt az ablakkeretnek és durmolt; az első sorban ülő két házaspár szintén - Matyi cirka 40 percig bírta, aztán ő is elaludt pár percre. :-) Senki nem vette zokon, sőt Kövi Szabolcs az elején megjegyezte, hogy zenéjének célja pont az ellazítás, a nyugodt hangulatba kerülés elősegítése. Ezt néha kissé megnehezítette a terem végéből hallható pusmogás, amivel Ildit, a kútturház vezetőjét gyanusítom; illetve a lányának, a 9 éves Dalmának egy nyakonvágás kijárna azért, mert az első sorból felállva folyton előre-hátra mászkált. 50 percet akkor is ki lehet bírni nyugton, ha AC/DC-t hallgat az ember, ha meg bevallottan Kövi Szabolcs hatására kezd valaki fuvolázni, akkor tartozik annyi tisztelettel, hogy ha nem is figyelmesen, de udvariasan hallgatja. A ház vonalas telefonját meg illett volna kihúzni a vérbe, mert jópár alkalommal belecsöngött a műsorba. Az előadó a koncert végén rekedten, mintegy félálomból ébredve köszönte meg a figyelmet, tapsot nem kért, nem akarva durván megszakítva a meditatív fílinget. Sajnos ezt a hakni-jelleg megtörte azonnal, amint CD-t és DVD-t ajánlott megvételre. Nem vettem zokon, hiszen erről szól ma sajnos minden - de nem esett jól. Ugyan nem ebbe transzcend-stílusba tartozik, de úúúúgy örültem volna, ha személyes kedvencemet, a dinamikus "Felhők királya" címűt legalább egy rövid részlet erejéig hallhatom... :-) Ja és örömmel fogadtam volna valami örömzene-jellegű pici kis improvizációt is, nem kizárólag a pontos, jól ismert, begyakorolt számokat.

Anyway, Kövi Szabolcs zenei tudása, gyakorlata még ilyen kis, családias mérteű közönség előtt is meggyőző volt - nem vettem észre, hogy hibázott volna bárhol. Kísérőzenéjét és a videókat jó ízléssel válogatta össze, a képeket önmagukban lehetett volna egy félóráig csodálni. Annak ellenére, hogy nagyon hangulatfüggő stílus ez, a zenei tudás, professzionális hangszerkezelés és a közvetlen hangulat miatt mindenképpen megérte a 600,- forintos beugrót. Köszönjük! Továbbra is szívesen hallgatom alkalmanként - élőben mindenesetre legközelebb akkor, ha nem ennyire lassú lesz a zene. :)

Újra itt. Vettem 2 üveg sört és behűtöttem a lancknét-képes söröskrigliket is. :-) Zsuzsi ugyan üvegpohárból issza, nekem jobban tetszik ez. Apukámtól örököltem, ő folyton forró teát ivott ezekből - erre és soha nem leszek hajlandó. És mind képen látható sört megittam, 8 után hazaérve. ;-) (Ági nem röhög!)

Ugyanis 7 óra előtt 14 perccel jutott eszébe Matyinak, hogy hétkor a kultúrházban (Szilasligeti Közösségi Ház) éppen Kövi Szabolcs fúvóskoncertje kezdődik - így hát elrohantunk meghallgatni. Beszámoló holnap.

Újra itt. Eredetileg a Csabáról akartam írni, hogy mennyire tele tököm az egész történettel - de persze nem merem. :) Így csak egy fotó, hogy milyen vicces kiadványok látnak világot.

Újra itt. Na csak bejelentkezek. Negyedórája hagytuk abba a vízelvezető árok betemetését. Keresek vmi kaját. Még szerencse, hogy reggel toltam egy szendvicset, különben megpusztultam volna mostanra... :-/

Haka

Újra itt. Na megint videók, maori haka kapcsán jutattam el hozzájuk. Egy felvétel a mai, modern hakáról, az új-zélandi rögbiválogatott előadásában.

még ezt is

Nune Yesayan & Jivan Gasparyan

Újra itt. Csak bejelentkezek, hogy vagyok. Itten. Egy kis kortárs örmény zene. Van benne sok duduk is, a felétől kb. :-) Nekem tecc.

Újra itt. Vagyok, de vidékről, lopott internet ("default", 1 Mbps, -86 dB), úgyhogy csak köszönök: szasztok. :-)

Újra itt. Május 9. Hülye egy nap. :-/

De legalább a ruszkik élvezhetik ma Moszkvában.

tankok meg mifene

Újra itt. Moszkvai katonai parádé a Győzelem Napja alkalmábul - főpróba. A nap fotója nálam ez:


Nézzétek meg a többit is... :-) aki gerjed az ilyesmire, annak javaslom a legvégén található video megnézését. Elképesztő.

(via englishrussia.com)

Hű, elfelejtetem tegnap bejelentkezni... akkora eső volt, hogy ihajj, bőrig áztam. Szomszéd még rosszabbul járt, mert gyalog ment fel a HÉV-től a lakásááig. Dícséretemre legyen szólva, hogy nem fröcsköltem le a kocsival direkt. :P Igaz, fel sem vettem... de nem is fért volna be, annyira tele volt a Colt.

MeMo meg eltűnt. Elvitte a cica. Vagy már New Yorkban zabálja a hamburgert, és csak úgy csinált, mintha a Videotonból jelentkezett volna be MSN-be. :-)

Újra itt, csak bejelentkezek. Jó idő volt, grilleztünk. Láttam Kistarcsán egy eladó kéziváltós Chevrolet Beretta 2.8 V6-ot 180.000,- forintért. A feleségem aszonta, hogy hülye vagyok.

Újra itt. Legyen valami jó közvélemény-kutatás vagy ne? :-)

Mááájus elseje. Illetve kettedike.

Újra itt. Délelőtt kilátogattunk a gödöllői reptéren szervezette "Repmajális" c. szervezményre. Nem beszélek túl sokat róla, lévén sosem volt a lételemem a sokemberes-bulizós hely, szóval tagadom, hogy kurajól éreztem volna magamat; ezért csak pár fotó meg egy rövid vélemény. Szóval alapvetően jól megszervezett dolognak látszott. 500,- Ft a parkolás a reptér területén, ami hááát elmegy - viszont mindezért a város szélétől álltak már a sárga mellényesek, egyirányúsított utakon, profi módon beirányítottak a füves parkolóba, (majd kifele is), logikus módon rendezték el a közlekedést. Talán a kivezető úton lehetett volna némi jelzés, hogy "jófelé mégy", mert 3 kilométer földút után kissé bizonytalannak éreztem magamat, hogy nem rossz irányba jöttünk e ki. Egyébként kompliment. Ilyen forgalomszervezést utoljára Németországban láttam. Soha rosszabbat, komolyan; ezzel teljesen elégedett voltam. A füves reptér területén tágasan, nem egymás szájában helyezkedett el minden, egy pillanatig sem volt az az érzésem, hogy tömegnyomor lenn, pedig nem voltak kevesen. Gyerekjátszók, csúzdák, kvadosok, ugrálóvár, kisállatsimogató, körhinta, dodzsem, meglepően civilizált Chevy-kereskedő, kevésbé intelligens Peugeot-kereskedő, Citroenesek, tuningautó-show (ég a pofám, de volt egy kocsi, amiről gingom sincs, mi volt), teljesen feleslegesen kiállított BTR-60 és Gaz-66 (ui. el voltak zárva, közel se lehetett menni, akkor meg minek).

Negatívum? Egy dolgot hiányoltam: szabad használatú csákányt vagy fejszét, amivel a büdös paraszt búcsús cigányok max. hangerőn nyomatott hangszóróit szét lehetett volna verni. Olyan energiával szóltak, hogy a közelben elmenve simán szívritmus-kiesést lehet szenvedni a légnyomástól. És fos volt a zenéjük, egyszerre, egy időben 3-4 Fásy-mulató jellegű számot nyomott egymással párhuzamosan mindegyik banda.

Fotókról: egy Gazelle (fantasztikus bemutatót repült, maximális dícséret illeti), a tegnapi Po-2, az ismert Li-2 (itt egy jó cikk róla), Li-2 áll, Li-2 kigurul, Li-2 repül, Li-2 mélyrepülésben jobbról, Li-2 mélyrepülésben balról. Li-2 és a Gazelle. :-) A fos HP fényképező ellenére egész tűrhetőek lettek a fotók. (Igen, énn is látom, hogy el van állítódva a dátumozás és körbe se vágtam a képeket.)

Újra itt. Üldögélek, elromlott kompresszort javítok. Előbb hallom, hogy egy csillagmotoros repülő jön - fel se néztem, mondván úgyis An-2, mi más lehetne. Szokatlan volt a hangja, mintha kihagyna, így mégis felnéztem - elhúzott a fejem felett egy Polikarpov Po-2... :-o A szokatlan csillagmotor-hang abból jött, hogy ez öthengeres (vagy hét...? öt rémlik), szemben az An-2 kilenchengeres Svetzov-jával szemben.

update @ 10:23 na MOST jött An-2, mögötte szép, zárt, hármas kötelékben három Zlin, gondolom 142-esek. Most érzem igazán rohadt egy dolognak, hogy el kellett adnom a rendes fényképezőgépemet... :-(